„De szabadíts meg a gonosztól…” (Mt. 6,13b)
Olvasmány: I. Tim 6:1-21
Ma, amikor Atyánkkal beszélünk, meg akarjuk kérni Őt, hogy védjen meg a gonosztól.
Az ördög egy bukott angyal. Egy valós személy. Nem szimbolikus, ahogy sokan, még keresztények közül is hiszik. Sokan lekicsinylik őt, vagy egyszerűen csak figyelmen kívül hagyják a létezését. Minden jel arra utal, hogy ő nagyon is aktív. Különösen látható ez most, ezekben az utolsó időkben. Dühödt és mély harag tölti el. Tudja, hogy halálra van ítélve, és érzékeli, hogy már nem sok ideje maradt, gyorsan kell cselekednie. Ezért hívja fel a figyelmünket a Szentírás, hogy legyünk éberek: „Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el” (I. Pt. 5,8). Egyetlen célja van, tönkretenni mindent, ami jó. Ezért lop, öl és pusztít el mindent, amihez hozzáfér (Jn. 10,10). Gyűlöletből akar ártani mindenkinek, senki javát nem munkálja, sőt, arra tör, hogy ha végül ítéletre kerül a sor, akkor is minél több embert vihessen magával kárhozatba. Mindent megtesz azért is, hogy bennünket is megingasson, és tönkretegye keresztény életünket. Szükségünk van hát mennyei Atyánk erejére, védelmére. Néha, amikor megbotlunk, érezzük, hogy most az ördög győzött, de tudjuk, hogy Atyánk képes a szabadításra.
Amikor ezt kérjük: „szabadíts meg a gonosztól”, akkor - ehhez kapcsolódóan - Isten nem passzivitást vár tőlünk. Ha semmit nem teszünk, csupán azt várjuk, hogy Ő majd mindent megtesz, és bevisz minket a nyugalom helyére. Nem! Isten azt kéri, hogy működjünk együtt a szabadítás folyamatában. Együttműködésünk pedig azt jelenti, hogy megteszünk mindent, amit csak tudunk, hogy a kísértést elkerüljük. Az gonosz elsodorhat bennünket addig a pontig, hogy megbotlunk. De nem kényszeríthet bele a bűnbe. A végső döntés a miénk. József Egyiptomban megmutatja, hogy ez lehetséges, bár nehéz. Nem nézett az ura feleségének külső szépségére. A kísértésből szó szerint elmenekült, elfutott. Elfutni, amit József is tesz a kísértéskor, gyávaságnak tűnhet. Igazából azonban nem az. Ez bátorság és bölcs döntés.
Mindenek előtt biblikus stratégia (II.Tim.2,22). A mi részünk ellenállni az ördögnek. Ahhoz hogy jobban ellenállhassunk, oda kell szánnunk magunkat. Alávetni magunkat annyit tesz, hogy az ő igéjének engedelmeskedünk, Jézus is így tett, ti. az igével védekezett a kísértés órájában, a pusztában. Jézus válasza mindig ez volt: „meg van írva”. Éppen ezért, ismernünk kell az Írásokat, azért, hogy legyen honnan meríteni a szükségben (Zsolt. 119,11). Az egyik figyelemre méltó dolog az ördöggel kapcsolatban, hogy szereti a tüzes vitákat, de ki nem állhatja, ha valaki ellenáll neki. Ha ellenállsz, elfut tőled. (Mt.4,10; Jak. 4,7). De nem fárad el. Kimerül, de aztán újra visszatér más alakban. Ezért kell minden nap, minden alkalom előtt ezt az imádságot elmondani. Amikor kísértések között, máskor problémák között vagyunk, nehéz tisztán látni és helyesen gondolkodni. Tehát jó és hasznos dolog állandóan így imádkozni, mielőtt megjelenne a kísértés. Ez az imádság természetesen a mi megszentelődési imánk, és kedves az Atyának (I. Tessz. 4,3-4).
A „mi” és „nekünk”többes számú névmások használata az imádságban gyakran arra emlékeztet, hogy amit magunknak kérünk, azt egyúttal minden hittestvérünknek is kérjük. Ez ad súlyt Pál apostol imádságainak is (Ef. 3:14-21; Kol. 1:9-14).
A nap igeverse:
„Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni.” (1 Kor 10:13)
Imatémák:
- Imádkozzunk, hogy Isten irgalmazzon nekünk, hogy képesek legyünk ellenállni Sátán kísértésének.
- Imádkozzunk azok szabadulásáért, akik kísértésbe estek!
- Mondjunk dicséretet és adjunk hálát azért, mert Isten átformálja életünket, amikor úgy imádkozunk, ahogyan Krisztus tanította nekünk.
Forrás: www.aliansz.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése