XX. Nyári dicsőítő Iskola - 2021.07.26. - 30.

 Nyári dicsőítő Iskola - Hétfő Este

Online Dics-Suli 2020. 08. 10-14.

Online Dics-Suli Péntek Este (Fóris Attila)

Online Dics-Suli Csütörtök Este (Mikes Attila)

Online Dics-Suli Szerda Este (Lakatos Vera)

 Online Dics-Suli Kedd Este (Linwood Berry)

Online Dics-Suli Hétfő Este (Lakatos Péter)

Aki elküldte a fiát...

Egy amerikai zsidó üzletember elküldte fiát Izraelbe egy évre, hogy kicsit magáévá tegye a kultúrát. Amikor a fia hazatért azt mondta:
- Apa, nagyon jól éreztem magam Izraelben. Ja, egyébként meg keresztény lettem.
- Ó, ne! - mondta az apa. - Mit tettem?
Eztán elment a legjobb barátjához és elmesélte problémáját.
- Ike, - mondta - elküldtem a fiamat Izraelbe, erre ő meg keresztény lett. Mit tegyek?
- Érdekes, amit mondasz - felelt Ike, - én is elküldtem a fiamat Izraelbe és ő is keresztényként jött haza. Talán kérdezzük meg a rabbit.
Elmondták hát a problémájukat a rabbinak.
- Érdekes, amit mondtok - én is elküldtem a fiamat Izraelbe, és ő is keresztény lett. Vajon mi történik a fiainkkal?
Ezután imádkoztak Istenhez a fiaikért, és kérték, mutassa meg nekik, mit tegyenek. Amint befejezték az imát, egy zengő mennyei hang szólalt meg odafentről:

- Érdekes, amit mondtok - hangzott a mennydörgő égi hang - Én is elküldtem a Fiamat Izraelbe... (Forrás: FB)

Krisztus előtt, Krisztus után

Amikor Augustus római császár uralkodása alatt Júdeában egy fiatal lány életet adott egy gyermeknek, ez az örökkévalóság terjedelmes történetében csupán egy rövid fejezet volt, de az a lány karjaiban az Alkotót tartotta. Mielőtt Jézust letették volna a jászolba, Ő már lerakta az univerzum alapjait. Mielőtt Jézus halálakor kettéhasadt volna a kárpit, Ő már kettéválasztotta a tengert. Mielőtt Jézus járt volna a Gecsemáné-kertben, Ő már sétált az édenkertben. Mielőtt Jézus ígéretet tett volna a tanítványoknak, Ő már ígéretet tett Ábrahámnak. Jézus ott van a Teremtés könyvében ugyanúgy, mint a többi mózesi könyvben vagy a prófétákban és a zsoltárokban. Jézus ott van az evangéliumok mellett a Római levélben és a Jelenések könyvében is. Nem volt egy pillanat sem előtte, s nem lesz a jövőben sem egyetlen pillanat nélküle. Ilyen értelemben nincs Krisztus előtt vagy után.

Az év igeverse: Zsoltárok könyve 103. 2

Zsoltárok könyve 103. rész

  1. A Dávidé. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét. 

  2. Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről. 

  3. A ki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet. 

  4. A ki megváltja életedet a koporsótól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged. 

  5. A ki jóval tölti be a te ékességedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé. 

  6. Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden elnyomottal. 

  7. Megismertette az ő útait Mózessel; Izráel fiaival az ő cselekedeteit. 

  8. Könyörülő és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű. 

  9. Nem feddődik minduntalan, és nem tartja meg haragját örökké. 

 10. Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint. 

  11. Mert a milyen magas az ég a földtől, olyan nagy az ő kegyelme az őt félők iránt. 

 12. A milyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket. 

  13. A milyen könyörülő az atya a fiakhoz, olyan könyörülő az Úr az őt félők iránt. 

 14. Mert ő tudja a mi formáltatásunkat; megemlékezik róla, hogy por vagyunk. 

  15. Az embernek napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mezőnek virága. 

  16. Hogyha általmegy rajta a szél, nincsen többé, és az ő helye sem ismeri azt többé. 

  17. De az Úr kegyelme öröktől fogva való és örökkévaló az őt félőkön, és az ő igazsága a fiaknak fiain; 

 18. Azokon, a kik megtartják az ő szövetségét és megemlékeznek az ő parancsolatjairól, hogy azokat megcselekedjék. 

  19. Az Úr a mennyekbe helyheztette az ő székét és az ő uralkodása mindenre kihat. 

 20. Áldjátok az Urat ő angyalai, ti hatalmas erejűek, a kik teljesítitek az ő rendeletét, hallgatván az ő rendeletének szavára. 

  21. Áldjátok az Urat minden ő serege: ő szolgái, akaratának teljesítői! 

 22. Áldjátok az Urat minden ő teremtményei, az ő uralkodásának minden helyén! Áldjad én lelkem az Urat! 

Michele Blake - 10 ok, amiért búcsút mondtam Halloween-nak

Régebben szerelmes voltam a Halloween-ba. Nyugodtan hívhatjuk ezt megszállottságnak is. Még pár évvel azután is, hogy szívemet Jézusnak adtam át, ott nyomakodtam a jelmezboltokban az egyedileg csomagolt gyertyácskák a „jó” kísértetek között, pusztán a móka kedvéért.

Amikor elkezdtem egy kicsit kényelmetlenül érezni magam miatta, azt határoztam el, hogy ezt a rajongást visszább nyomom magamban, hogy ne foglaljon el túl sok helyet a szívemben. Évente egyszer egy rövid flört, hiszen az én igaz Szerelmem biztosan tudja, hogy szívem egyedül csak Hozzá tartozik. Pontosan úgy, ahogy a férjem sem bánná, ha egy rövid időt egy régi barátommal tölteném egyszer egy évben – tudják, csak a régi barátság kedvéért. Végül is azt akarja, hogy boldog legyek és nem engedné, hogy valami örömöt elmulasszak.

Persze most csak viccelek. A férjem közelében sincs ennek a gondolkodásmódnak. Mint ahogy a Szentlélek sincs! Pár évig semmibe vettem, hogy finoman kopogtat a szívemen, végül elhatároztam, hogy imádsággal elé viszem a Halloween feladását.

Minél több ismeretre tettem szert, annál biztosabb lettem abban, hogy ez az „ünnep” (az angol szó jelentése „szent nap”) egyáltalán nem tiszteli Istent. Kezdtem meglátni, hogy az én hozzáállásom a Halloween visszautasításához egy megosztott szív bizonyítéka volt, de Jézus az én egész szívemet akarja.

Őszintén szólva, attól a pillanattól fogva, hogy elhatároztam, nemet mondok Halloweenra, az engedelmesség áldásai és örömei sokkal nagyobbak, mint amit valaha éreztem a korábbi ünneplések során.

És mivel sok ember, köztük keresztények is úgy gondolják, hogy a döntésem furcsa, sőt törvényeskedő, ezért végül elhatároztam, hogy összeállítok egy 10-es listát arról, miért mondtam búcsút Halloween-nak.

1. Halloween az ördögöt dicsőíti, nem Istent

Nem titok, hogy Halloween boszorkányokról és szellemekről, félelemről és halálról szól. Kísértetjárta házak, hollywood-i filmek de még a szomszéd terasz is vérrel, halott tetemekkel, baltás gyilkosokkal van tele… hatalmas mérges pókok és pókhálók másolatai…ijesztő zene, csontvázak és sírhantok. Cáfolhatja-e bárki, hogy ez az ünnep Sátánt és a gonosz dolgokat dicsőíti?

„Óh, az én családom csak jó kis jelmezekbe öltözik” vágjuk rá gyorsan, mintha azzal, hogy az ördögöt cukormázzal vonja be a mosolygó tök és a csillogó Disney-hercegnős jelmez, valahogy megváltozna az ünnep jelentése.

Én is évekig folytattam még a jelmezesdit. Rakhattam magamra bármilyen kreatív dolgot, mégsem tudtam már igazolni, hogy bármi, amit az ünnep kedvéért teszek, az Istent dicsőíti. A jelmezeim nagyon cukik voltak. Néha kifejezetten egyéniek, okosak, mulatságosak és csinosak. Ezek közül egy sem változtat azon a tényen, hogy ez az ünnep az ördögöt dicsőíti. Nem akartam többé, hogy képességeim és figyelmem részese legyen ennek!

Legtöbbünk tudja, hogy Halloween a boszorkányok és sátánisták legmagasabb legszentebb ünnepe. Jóllehet mi nem keveredünk bele boszorkányos praktikákba, mégis hitelt adunk neki azzal, hogy megünnepeljük. Ha gyűlöljük az ördögöt, nem kellene-e gyűlölnünk még a napot is, ami az ő ünneplésére van szentelve? A Biblia azt mondja, hogy a gonosz látszatát is kerüljük.

„Mindent megpróbáljatok; ami jó, azt megtartsátok!

Mindentől, ami gonosznak látszik, őrizkedjetek!”  (1Thessalonika 5:21-22)

Ahhoz sem kell atomfizikusnak lenni, hogy rájöjjünk, hogy a Halloween a félelemről szól. Az ijesztő jelmezek, kísértet járta házak, horrorfilmek, mind ezt a célt szolgálják, félelmet kelteni bennük. Az, hogy alkalmat keresünk a rettegésre -legalább ezen az egy napon – manapság a szórakozás kiemelt formája. Ha nincs bennünk a félelem lelke, akkor még ki is nevezünk egy napot, aminek a célja a félelem lelkének felébresztése?

„Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét.” (2 Timóteus 1:7)

 2. Ha rossz a mag, a gyümölcs is rossz lesz

Halloween soha nem volt keresztény ünnep. Az okkultizmuson alapszik, szimbólumai, hagyományai pogány praktikákban gyökereznek. Isten újra és újra figyelmezteti népét, hogy kerüljék a pogány rituálékat és hagyományokat. A druidáknak (pogány kelta papok) őszi fesztiválja volt az elődje annak a Halloween-nak, amit ma ismerünk. „Az ősi druidák október végén egy fesztivál keretében megemlékeztek az elmúló évről, amikor a nap kezd alacsonyabban járni, az érett gabona pedig már be van takarítva. Samhain-t emberi áldozatokkal,  jósolásokkal és imádkozással ünnepelték, mert ebben az évszakban járkáltak a szellemek, és a gonosznak hatalma volt az emberi lelkeken.”

„Amikor az első keresztények Amerikába jöttek, ők tudtak Halloween okkult eredetéről és betiltották azt.”

„A telepesek között a kereszténység miatt az 1800-as évekig nem ünnepelték, amikor néhány ír és skót bevándorló bevezette a Halloween szokásokat. Ők hoztak be számos hiedelmet a szellemekről, boszorkányokról, és más csoportok is megtették saját kulturális hozzájárulásukat a Halloween szokás rendszeréhez. A német bevándorlók nagyon élénk boszorkánysági tudományt hoztak be, a haiti és afrikai népek pedig a bennszülött voodoo hitet a fekete macskákkal, tűzzel és boszorkánysággal.”

Napjainkra annyira hozzászoktunk már az emberi tradíciókhoz, hogy eszünkbe sem jut megkérdőjelezni azokat. Még keresztény családok is tiszteletben tartják ezt az ünnepet nemzedékek óta. Ezen cselekedetükkel semmibe veszik azt a tényt, hogy ez az ünnep egyáltalán nem tiszteli Istent, sőt azokat praktikákat élteti, melyek utálatosak Isten előtt.

„Mikor te bemégy arra a földre, amelyet az Úr, a te Istened ád néked: ne tanulj cselekedni azoknak a népeknek útálatosságai szerint. Ne találtassék te közötted, aki az ő fiát vagy leányát átvigye a tűzön, se jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló; Se bűbájos, se ördöngősöktől tudakozó, se titok-fejtő, se halottidéző;” (5Mózes 18:9-11)

Azzal, hogy keresztény címkét teszünk egy pogány gyakorlat elé, még nem tesszük azt Istennek tetszővé. Sokkal inkább azon kellene lennünk, hogy megszabaduljunk a pogány gyakorlattól és semmi részt nem vállalni azokban.

„Ezek a rendelések és a végzések, amelyeket meg kell tartanotok, azok szerint cselekedvén azon a földön, amelyet az Úr, a te atyáidnak Istene ád néked, hogy bírjad azt minden időben amíg éltek a földön: Pusztára pusztítsátok el mind azokat a helyeket, ahol azok a nemzetek, akiknek ti urai lesztek, szolgáltak az ő isteneiknek a magas hegyeken, a halmokon, és minden zöldellő fa alatt. És rontsátok el azoknak oltárait, törjétek össze oszlopaikat, tűzzel égessétek meg berkeiket, és vagdaljátok szét az ő isteneiknek faragott képeit, a nevöket is pusztítsátok ki arról a helyről. Ne cselekedjetek így az Úrral, a ti Istenetekkel;” (5 Mózes 12:1-4)

Isten nem akarja, hogy a világ szerint járjunk, és csak meghintsük a tetejét egy kis kereszténységgel. Azt akarja, hogy egyedül Őt magasztaljuk fel, az Ő útjait, az Ő elméleteit, az Ő szabadítását, az Ő dícséretét. Minden ettől eltérő gyakorlat bűn, ami végül rossz gyümölcsöt fog teremni.

3. Ne étkezzünk együtt démonokkal

Samhain, az évnek azon napja volt, amikor a halottaknak megengedték, hogy visszatérjenek a világba és együtt legyenek az élőkkel. Hagyományosan az emberek kijelöltek egy helyet az asztalnál a halottak számára, ezzel meghívták őket. Mivel annak is meg volt a lehetősége, hogy gonosz lelkek is jöhetnek az embereket keresni, ezért vettek fel álruhát, hogy védjék magukat. Más szavakkal, nincs azzal semmi baj, ha együtt étkezünk a démonokkal, mindaddig, míg az álruha megvéd minket.

„Nem ihatjátok az Úr poharát és az ördögök poharát; nem lehettek az Úr asztalának és az ördögök asztalának részesei.” (1Korintus 10:21)

Tényleg démonokkal vacsorázunk? Valakivel megosztani az ételt, egyfajta szent kapcsolatot jelent. Ádám és Éva először Istennel evett a kertben, aztán azt választották, hogy megosztanak egymással egy gyümölcsöt Isten nélkül, Sátán jelenlétében. Jézus ideje nagy részében együtt evett a bűnösökkel mert azért jött, hogy őket megmentse. Az utolsó dolog, amit Jézus tett keresztre feszítése előtt, hogy együtt étkezett tanítványaival  és minket is arra utasít, hogy így emlékezzünk rá, amíg visszatér. Amikor majd a Mennyben látjuk Őt, az a Bárány menyegzőjének vacsorája lesz.

„Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem.” (Jelenések 3:20)

Sátán a világ legnagyobb hamisítója, azzal kísért minket, hogy üljünk az ő asztalához, csatlakozzunk az ő ünnepségéhez (fesztivál), és ezt olyan vonzóvá teszi, amennyire csak tudja. Tisztában van vele, hogy nem egyezünk bele, ha az ünneplése teljesen ördögi, ezért megengedi, hogy megalkossuk a magunk korhatár nélküli verzióját, aminek aztán valószínüleg nem állnunk ellen. Isten mondja:

„mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel? …vagy mi köze hívőnek hitetlenhez? Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? (2Korintus 6:14-16)

4. A Halloween ürügy a szexualitás fitogtatására

Ez igaz! Halloween minden évben egyre merészebbé válik. Néha úgy gondolom a valódi jelentése „Öltözz úgy mint egy pornósztár” nap. Ezen a napon a lányok már egyre fiatalabb kortól, sokkal provokatívabban öltözködnek, mint bármely más napon. Úgy tűnik, mintha kimondatlanul is verseny zajlana, hogy kinek van a legkétértelműbb/pikánsabb jelmeze. Azoknak akik vámpírként, véresen masíroznak úgy tűnik egyedül az a céljuk, hogy sokkot váltsanak ki

„Paráznaság pedig és akármely tisztátalanság vagy fösvénység ne is neveztessék ti közöttetek, amint szentekhez illik; Sem undokság, vagy bolond beszéd, vagy trágárság, melyek nem illenek: hanem inkább hálaadás. Mert azt jól tudjátok, hogy egy paráznának is, vagy tisztátalannak, vagy fösvénynek, ki bálványimádó, nincs öröksége a Krisztusnak és Istennek országában. Senki titeket meg ne csaljon üres beszédekkel; mert ezekért jő az Isten haragja a hitetlenség fiaira. Annakokáért ne legyetek részesei ezeknek; Mert valátok régen sötétség, most pedig világosság az Úrban: mint világosságnak fiai úgy járjatok.”(Efezus 5:3-8)

Személyes tapasztalatomból állíthatom, hogy amikor felveszünk egy jelmezt, gyakran megszabadítjuk magunkat a gátlásainktól. Mert hiszen sokkal könnyebb csintalankodni, amikor valódi egyéniségünk rejtve van. Ez majdnem olyan, mintha a rossz viselkedés bocsánatos lenne, mikor jelmezt viselünk –és sokkal könnyebb megmagyarázni is másnap reggel : „Igazából nem követtem el bűnt, csak szerepet játszottam.”

Még ha nincs is közösségünk a sötétség gyümölcstelen cselekedeteivel, szeretjük utánozni azokat, büszkélkedni velük a Facebook oldalakon, mintha elismerést érdemelne.

„És ne legyen közösségtek a sötétségnek gyümölcstelen cselekedeteivel, hanem inkább meg is feddjétek azokat; Mert amelyeket azok titokban cselekesznek, éktelen dolog csak mondani is. (Efezus 5:11-12)

5. Úgy játszunk, ahogy gyakoroljuk

Ez a férjem egyik kedvenc mondása. Ezzel az asztali viselkedést tanítja a fiainknak: Ha helyesen használjátok a kést és a villát a konyhaasztalnál, akkor nem lesz vele gondotok akkor sem, amikor igazán számít, amikor egy szép étterembe mentek a főnökötökkel, vagy először találkoztok a jövendőbelitek szüleivel. Amit gyakorlunk, az árad majd ki való életünkbe.

Ugyanez alkalmazható Halloweenre. Azt gondoljuk, hogy szórakozhatunk a hátborzongatóval, emelhetünk sírköveket az udvarunkon, vagy tűzhetünk „holttesteket” a verandánkra. „De hát nem igaziak” tiltakozunk. Aztán megdöbbenünk, amikor egy 17 éves fiatal halott testekben gyönyörködik, és úgy dönt, hogy kiéli morbid vágyait. Van-e jogunk megrökönyödni, vagy akár csak meglepődni, ha közülünk néhányan elhatározzák, hogy a való életben is megvalósítják azt a varázslatot az ördöggel, amit olyan becsesnek tartunk az ünnepen. Nem választhatjuk el a kettőt. Ha az ördöggel való szórakozást választjuk, akkor fel kell készülnünk arra az időre is, amikor ez valósággá válik.

„Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.” (Efezus 6:12)

Egy pillanatra se veszítsük el védelmünket, pláne ne táborozzunk az ellenség térfelén az évnek egy éjszakáján „szórakozva”.

6. Mi okozzuk mások botlását?

Lehet, hogy mi nem hiszünk abban, hogy veszélyes lehet felületesen foglalkozni az ősi druida papok pogány szokásaival, de van fogalmunk arról, hogy a mi cselekedeteink milyen hatással lehetnek másokra? A Biblia rávilágít annak fontosságára, hogy Isten gyermekeit ne vezessük félre. (Máté 18:6), vagy megbotlásukat ne okozzuk (Márk 9:42) Ha most mókás és csábító módon mutatjuk be a boszorkányságot, a gyakori partnercserét, és az okkult dolgokat, akkor vajon nem nyitunk-e ajtót annak, hogy ezek a gyakorlatok megvalósuljanak a jövőben?

Vajon a gyerekeink megismerik-e azokat az értékeket, amiket meg akarunk tanítani nekik, ha ilyen ünnepségeken (angolban „szent napokon”) vesznek részt? Vagy maradandóbb értékeket, például bátorságot tanulhatnának, mikor mi kiállunk a gonoszság ellen, még akkor is, ha a kultúránk azt mondja rá, hogy jó. Talán ez magától értetődik. De vajon milyen jellegű benyomást kelt gyermekeinkben, mikor elküldjük „csínyt vagy cukrot” (Halloween gyermekköszöntő) körútra? Az a hazugság, hogy „adjál cukorkát, vagy valami rosszat teszek” javára válik valakinek?

Ha tartózkodunk Halloweentől, de helyettesítjük valamilyen ünnepséggel, akkor nem azt az üzenetet közvetítjük-e, hogy „megpróbállak kárpótolni, mert úgy gondolom, hogy kimaradtál valami csodálatosból”? Én azt akarom hogy a gyerekeim abban higgyenek, amiben én, hogy ennél sokkal többet kaptunk. Nincs szükség több játékra a templom alagsorában, amikor a víz színén lévő almát fogunkkal ragadjuk meg (ami egyébként egy pogány termékenységi rituálé), mert igazi örömöm van Isten igazi Fiának ismerete által.

7. Hűség kis dolgokban

Sok keresztény számára az a gondolat, hogy vajon ünnepelje-e Halloweent, kis dolog, esetleg egyáltalán nem is lényeges. Végső soron egyetlen napja az évnek. És micsoda kár származhat egy marék apró Snickers csokiból, és egy pufi tökjelmezből?  Hadd válaszoljam meg ezt így:

Először is, a kis dolgokban a jellemünk, tisztességünk és Isten iránti odaadásunk nyilvánul meg. Ha nem tudunk hűségesek lenni kis dolgokban, hogy lesz hűséges a szívünk a nagyokban?

„Aki hű a kevesen, a sokon is hű az; és aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az.” (Lukács 16:10)

Igen, még egy ilyen jelentéktelennek tűnő dolog is fontos, hogy hogyan viszonyuljunk Halloween-hez

Másodszor, Isten azt mondta nekünk, hogy „amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek… ezekről gondolkodjatok.” (Filippi4:8) A Halloween ezek közé tartozik? Nem, ezért nem méltó, hogy időnket és gondolatainkat rá áldozzuk.

Harmadszor, „Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa.” (1János3:8)

Ha Isten azért jött, hogy Sátán munkáit lerontsa, akkor mi miért idézzük emlékezetünkbe, miért imitáljuk azokat felmagasztalva? Hogyan várhatjuk el, hogy képesek leszünk hűségesen megmaradni majd a nagy kísértés felbukkanásakor, ha szórakozásainkban sem tudunk nemet mondani arra, hogy az ördögöt dicsőítsük?

„Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól.” (Jakab 1:27)

Mi az erőinket összekapcsoltuk a világgal. Tulajdonképpen a szeplőtlen megőrződés helyett egy hatalmas pacaként eggyé váltunk a világgal olyannyira, hogy senki nem tudja megmondani, hol ér véget a világ, és hol kezdődik az egyház.

Arra van szükségünk, hogy elkezdjük a magunk tisztántartását a kis dolgokban, hogy majd tiszták és szeplőtelenek legyünk a nagy dolgokban.

8. Isten meg akar minket áldani, de nem úgy, ahogyan a világ áld

Számunkra, akik szeretjük Jézust, miért olyan fontos az, hogy a félelmetessel szórakozzunk, a sötét oldallal flörtöljünk az évnek egy napján, egy hetében, vagy egy hónapjában ahelyett, hogy abban az örömben gyönyörködnénk, amit maga az Úr adott elébünk?

„Ezt mondja az Úr: A pogányok útját el ne tanuljátok, és az égi jelektől ne féljetek, mert a pogányok félnek azoktól! Mert a népek bálványai csupa hiábavalóság…” (Jeremiás 10:2-3)

Gyakran úgy érvelünk, hogy nem akarjuk megfosztani a gyerekeinket, az édességtől, a jelmezesditől, és azoktól a „mulatságoktól” amit megkapnak, az ünnepen való részvételkor. De Isten már megmondta nekünk, hogy a világ szokásai mind hiábavalóságok. Ha ezt a fajta boldogságot akarjuk gyerekeinknek, akkor nagyon alacsonyra tettük a mércét. Keressük először Isten országát, és az Ő igazságát, és minden egyebet Ő biztosít számunkra.

„Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj. Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.” (Zsoltárok 37:3-4)

Az Isten, az Ő szent felsőbbrendűségében nem adott nekünk egy Halloweent, hogy szórakoztasson minket. Sokkal inkább mi gondoljuk azt, hogy valami hiányzik és azt meg is szereztük. Elhittük Sátán hazugságát, ugyanúgy, ahogy Éva az Édenben, hogy Isten valami jót visszatart tőlünk. Isten azonban sokkal jobbat tartalékol számunkra, mint holmi cukormázas pattogatott kukorica, vagy társasjáték. Miért folytatjuk tehát tipródásunkat egy műanyag homokozóban, mikor Isten nekünk adta az egész homokos partszakaszt?

Folyamatosan öntjük időnket és pénzünket olyasvalamibe, aminek egyáltalán nincs maradandó gyümölcse és semmiképpen nem dicsőíti Istent. Hát nem sokkal jobb időtöltés lenne ha imádkoznánk, és megtanítanánk gyerekeinket arra, milyen veszélyeknek vannak kitéve a barátaik, amikor az okkult dolgokkal kacérkodnak? Mint keresztény, a pénzemből egy fillért sem költök olyan eseményre, amely szégyent hoz Istenre és így ér el évente több milliós bevételt. Az egész nemzetre kivetítve, fájdalmasan nyilvánvaló, hol van a mi szívünk.

„Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.” (Lukács 12:34)

9. Bűn van a táborban

Mi azt gondoljuk, hogy a mi jelmezeink nem bűnösek, de hát a többi ember is meg van győződve arról, hogy az övéikkel sincs semmi baj. (Mintha a problémát a viselet jelentené, és nem az a tény, hogy még mindig hódolunk ennek az ünnepnek). Végső soron nem gyakorolják igazából a boszorkányságot, csak felöltöznek boszorkánynak. Tehát megbocsátjuk a jelmezbe öltözést, de húzunk egy vonalat az Ouija táblánál (okkult eszköz), amivel sugallt betűket rakunk ki? Magunkat tettük bíróvá annak eldöntésében, hogy mi a jó és mi a rossz, ahelyett, hogy Isten parancsát követnénk, és nagy ívben elkerülnénk hogy az ellenség megrontson.

Két dolgot említenék az ilyen gondolkodásmódra. Emlékezzünk Ákánra.

Józsué könyve 7. fejezetében Izrael népét megátkozták, nem állhatott meg ellenségei előtt egy ember bűne miatt. Ákán megtartotta a jerikói zsákmányt, pedig Isten meghagyta, hogy senki ne nyúljon hozzá. Egy ember vétkéért az egész nép ítélet alá esett.

„Óh Uram! mit mondjak, miután meghátrált Izráel az ő ellenségei előtt!Ha meghallják a Kananeusok és e földnek minden lakói, és ellenünk fordulnak, és kiirtják nevünket e földről: mit cselekszel majd a te nagy nevedért? És monda az Úr Józsuénak: Kelj fel! Miért is borulsz te arcra? Vétkezett Izráel, és általhágták szövetségemet is, amelyet rendeltem nékik, mert elvettek a teljesen nékem szentelt dolgokból is, és loptak is és hazudtak is, és edényeik közé is dugdostak. Ezért nem bírtak megállni Izráel fiai az ő ellenségeik előtt, hátat fordítottak ellenségeiknek, mert átkozottakká lettek. Nem leszek többé veletek, ha ki nem vesztitek magatok közül azt a nékem szentelt dolgot.” (Józsué 7:8-12)

Ez csak egy ünnep, és hogy mire ez a felhajtás? A Halloween sötétsége a rombolásra lett szánva, semmilyen módon nem tiszteli a világosságok Atyját (Jakab1:17), és ezen még a narancs színű és fekete színű cukormáz sem segít. A mi Istenünk féltőn szerető Isten, az Ő szemében minden pogány hit bűn. Hiába választjuk meg milyen mélységig, vagy milyen aranyosan ünnepeljük.

Szükséges, hogy segítsük a többieket is felelősségtudatuk megtartásában, mert hiszen a táborban lévő bűnért mindnyájan együtt kerülünk ítéletre.

A történelemnek mai szakaszában, nagy szükségünk van az Isten irgalmára a szülőföldünk iránt, sokkal inkább, mint eddig bármikor:

„És megalázza magát az én népem, amely nevemről neveztetik, s könyörög és keresi az én arcomat, és felhagy az ő bűnös életmódjával: én is meghallgatom őket a mennyből, megbocsátom bűneiket, és megszabadítom földjüket.” (2 Krónika 7:14)

Na és közülünk hányan alázzák meg magukat, és fordulnak el a gonoszságtól? Azt mondjuk, Krisztus követői vagyunk, de elutasítjuk azt, hogy teljes engedelmességben alávessük magunkat az Ő Igéjének ebben az egyszerű dologban, hogy elfordulunk az olyan ünneptől, amely az ördögöt magasztalja.

Ha még mindig nem akarunk megtérni, és keresni Isten bölcsességét életünk minden területén, akkor ne lepődjünk meg akkor, amikor Isten visszavonja áldó és védő kezét e hatalmas földről.

10. Gyertek ki közülük és különüljetek el tőlük

Annak oka, hogy végül is elengedtem Halloweent éppen az volt, hogy nem akartam. Ez ellentmondásnak tűnhet, de hadd magyarázzam meg. Tudják, folyton érveket és kifogásokat sorakoztattam fel, hogy folytatni tudjam az ünnepelést, ez vezetett el odáig, hogy megvizsgáljam a motívációimat. Miért ragaszkodom én ehhez ennyire? Nem lehetséges, hogy az én Holloween ünneplésem bálvánnyá vált számomra? Ez valószínűnek látszott, mivel még mindig ragaszkodtam az emberi hagyományokhoz annak ellenére, hogy már megismertem Isten szívének ide vonatkozó gondolatait.

„Annakokáért menjetek ki közülök, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket,” (2Korinthus 6:17)

Isten azt akarja, hogy az Ő népe szent legyen, ami azt jelenti, elkülönített. Ha mindenki tesz egy dolgot, és én is azt teszem akkor legfőbb ideje megvizsgálni magamat hogy vajon hitben járok-e.

„Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;” (1Péter2:9)

Ha az emberek nem néznek rám és gondolják azt, hogy furcsa vagyok, ha szépen belesimulok a kultúránkba, és senki nem mondja, hogy bármiben is eltérő lennék, akkor valamit biztosan rosszul csinálok.

A Biblia nem azt mondja, hogy nekünk legyen kevesebb dolgunk a sötétséggel, mint a többi embernek, hanem azt, hogy semmi közünk ne legyen az ördöghöz. Már azzal, hogy elismertem és közösséget vállaltam az ünneppel, hitelt adtam neki az életemben és megnyitottam magam a csalás előtt.

Az én imádságom az, hogy minden Krisztus követő legyen nyitott hogy imádságos szívvel keresse Isten bölcsességét emberi hagyományaink területén.

„Senki titeket meg ne csaljon üres beszédekkel; mert ezekért jő az Isten haragja a hitetlenség fiaira. Annakokáért ne legyetek részesei ezeknek; Mert valátok régen sötétség, most pedig világosság az Úrban: mint világosságnak fiai úgy járjatok. (Mert a világosságnak gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van), Meggondolván, mi legyen kedves az Úrnak.” (Efezus 5:6-10)

Eredeti cím és forrás:

10 Reasons I Kissed Halloween Goodbye

http://www.prophezine.com/index.php?option=com_content&view=article&id=1174%3A10-reasons-i-kissed-halloween-goodbye-&catid=41%3Atop-headlines

Fordította: Őri Róza

TE KIT VÁLASZTASZ???

KÉTEZER ÉVVEL EZELŐTT PILÁTUS MEGKÉRDEZTE A 

TÖMEGET:

KIT VÁLASZTOTOK, JÉZUST VAGY BARABÁST?

A KÉRDÉS MA IS UGYANEZ!

TE KIT VÁLASZTASZ???

SZABADULÁS-SZABADSÁG, SZERETET, ÉLET, FELTÁMADÁS

Egy húsvéti nyuszi és egy húsvéti tojás ül a fűben és éppen egy keresztre meresztik a szemeiket, ami előttük magasodik.

- Ez meg mi? - kérdezi a húsvéti nyuszi.

- Fogalmam sincs.. - válaszol a húsvéti tojás.

A legtöbb ember ma olyan, mint ez a két "húsvéti" szereplő..

Csak ülnek a fűben..,

..kényelmes karosszékeikben, mindennap nézik a tévéjüket, moziba mennek, újságokat olvasnak, élik az életüket.., jártukban, keltükben újra és újra találkoznak a kereszttel, de talán már meg sem kérdezik egymást..

- Ez meg mi?

- Minek ennyi kereszt körülöttünk?

Ezért szeretnélek benneteket emlékeztetni 3 ember igaz történetére, akik talán a legjobban megmutatják a Húsvét Ünnepének igazi lényegét...

Mind 3 ember szinte egy időben, szinte ugyanazon a helyen halt meg.

Keresztre feszítve kivégezték őket, csaknem 2000 éve.

A két szélső kereszten egy-egy tolvaj volt felszögezve. Bűnözök voltak. Elfogták és halálra ítélték őket.

Akkor, ott a kereszten éppen a bűneik büntetését hordozták.

Mi nem vagyunk olyan bűnözők, mint ők, mi nem loptunk el semmit, nem hazudtunk soha, mindig szerettük és tiszteltük Istent, szerettük, tiszteltük szüleinket és embertársainkat, soha nem paráználkodtunk, nem öltünk meg senkit még gondolatban sem, a másét nem kívántuk...

Vagy talán mégis.., mi is bűnösök vagyunk?

Mindannyian tudjuk, hogy nem vagyunk tökéletesek, sok mindent elrontunk, és sokszor mi vagyunk a hibásak..

Nézzük most a harmadik embert, ott középen.

Tudjátok ki Ő?

Igen, Ő az, Jézus Krisztus, az Isten Fia.

De Ő nem volt bűnöző, nem tett soha semmi rosszat,

mindig tökéletes volt. De az akkori hatalmasok nem szerették Jézust, különösen azt, hogy Isten Fiának nevezte magát, nem szerették, hogy annyi embert vonz magához.

Így egy éjszaka elfogták, másnap megkínozták és keresztre feszítették egy római helytartó Poncius Pilátus segédletével.

A legmeglepőbb, hogy ez, mind Jézus, mind az Ő Atyja, a mennyei Isten akaratában volt.

Igen, jól olvastad, ez volt Isten és Jézus tökéletes akarata.

Jézus azért halt meg a kereszten, hogy megfizesse a Bűn árát, de nem az Ő bűnének az árát, mert Ő soha nem volt bűnös, a mi bűneink árát fizette meg, a mi bűneinkért halt meg.

Jézus meghalt mindazokért a dolgokért, amik bennünket ejtettek foglyul, amik teljesen a markukban tartottak, tartanak minket.

Jézus meghalt, hogy szabadok lehessünk a bűntől,

és annak büntetésétől.

A Biblia világosan leírja, hogy a Bűn fizetsége a halál, ami örök elszakadás Istentő, a mi Atyánktól.

Bár mindannyian bűnösök vagyunk, még is megszabadulhatunk a bűneinktől és azok büntetésétől. Igazán szabadok lehetünk!

Ez az első csodálatos ajándéka a Húsvétnak.

Jézus meghalt a kereszten, hogy megmutassa nekünk Isten hatalmas szeretetét.

Jézus annyira szeretet, és olyan értékesnek tartott minket, hogy önként adta az életét értünk.

Az emberi szeretet nagyszerű dolog, de csak időleges. Isten, Jézus szeretete viszont örökkévaló, és személyesen megtapasztalhatjuk már most az életünkben, amikor személyesen, hiszünk és bízunk Jézusban, mint Urunkban és Megváltónkban.

Isten örökkévaló szeretete a Húsvét ünnepének második csodálatos ajándéka.

Jézus azért is meghalt értünk, hogy lehetséges legyen számunkra az igazi ÉLET!

Ő igazi bővölködő életet ígér, bárkinek, aki hisz benne.

Azt mondta:

„Én azért jöttem, hogy életük legyen és bővelkedjenek.”

De még ennél is többet ígér – azt mondja,

- az az ÉLET amit Én adok, annak soha nem lesz vége.

Az orvosok, a tudósok talán képesek meghosszabbítani az életünket, de nem tudnak nekünk örök életet adni.

Isten, Jézus által örök életet akar nekünk adni, ami itt kezdődik a földön és a mennyben folytatódik örökké.

Jézus ezzel kapcsolatban sokkal erősebb kifejezést használ, mint "adni", azt mondja:

"És tudom, hogy az ő parancsolata örök élet." (Jn12,50)

Igen, Isten parancsa minden embernek örök élet!

De vajon mennyien engedelmeskednek ennek a parancsnak és mennyien szegülnek ellene?

A Húsvét ünnepének harmadik csodálatos ajándéka

az örök élet Istennel, Jézussal.

De van itt valami, amit meg kell tennünk.

Választanunk kell, ahogyan az a két bűnöző is választott Jézus jobb és baloldalán.

Az egyik tolvaj hallgatott Jézusra és hitt benne.

Jézus még ott a kereszten azt mondta neki:

"Bizony mondom néked, ma velem leszel a mennyben."

A másik tolvaj viszont elutasította, mind Jézus szavait, mind Jézust személyét.

Igen, szeretet volna megszabadulni, lejönni a keresztről, szeretett volna élni és nem meghalni, de ott abban a helyzetben nem választotta Jézust. Jézus nélkül halt meg. Elutasította a Megváltót a megváltást és ezzel az örök elszakadást választotta Istentől.

Az örök elszakadást Istentől, ez a pokol.

A Húsvét a bűntől és a büntetéstől való szabadulás,

Isten örökkévaló szeretete, az örök élet ünnepe és a feltámadásé is, de ezeket személyesen el kell fogadnunk Istentől, mert jelen állapotunkban a bűneink miatt el vagyunk választva tőle.

Te mit választasz?

A mennyet örökre Istennel,

vagy a poklot örökre, Isten nélkül?

Jézus meghalt a kereszten, de harmad napra feltámadt a halálból és a mai nap is él.

Jézus sírja üres volt harmad napra.

Csak két angyal volt ott fényes ruhákban, amikor Jézus testét keresték az asszonyok és a tanítványok.

Az angyalok azt mondták nincs itt, feltámadott.

Miért keresitek az élőt a halottak között?

Mivel Jézus ma is él, meghallgat minket, ha megszólítjuk, segítségül hívjuk őt.

A Bibliában azt olvashatjuk, hogy bárki, aki segítségül hívja az Úr nevét, az megmenekül.

Tudnád ezen a napon Jézus választani,

Jézust megszólítani, segítségül hívni?

Jézushoz imádkozni..?

...

Uram Jézus szükségem van rád!

Köszönöm, hogy meghaltál értem a kereszten.

Hiszek benned, kérlek legyél az én megváltóm.

Válts meg engem a bűneimtől, válts meg engem a haláltól. Befogadlak az életembe.

Tegyél engem olyanná amilyenné akarod, hogy legyek.

Téged választalak, kérlek fogadj be engem a mennybe, amikor eljön az idő. Ámen.

Mai Capps-ula*

(Ezek nem pontos bibliai idézetek, hanem a feltüntetett igehelyek által megfogalmazott megvallások)

Isten gyógyszere:

Testem a SZENT SZELLEM temploma. Ezért megkövetelem a testemtől, hogy jó kémiai anyagokat szabadítson fel! A testem vegyi háztartása tökéletes. Hasnyálmirigyem megfelelő mennyiségű inzulint választ ki - amennyi az élethez és az egészséghez szükséges. (1 Korinthus 6:19)

1 Korinthus 6:19 Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, a melyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?

*Forrás: God's Creative Power Gift Collection by Charles Capps

Mai Capps-ula*

(Ezek nem pontos bibliai idézetek, hanem a feltüntetett igehelyek által megfogalmazott megvallások)

Ha túlsúllyal küszködsz, vedd be ezt a kapszulát naponta háromszor étkezés előtt!

Nem akarok annyit enni, hogy elhízzak tőle. Odaszánom a testemet Istennek, és a testem a bennem lakozó Szent Szellem temploma. Nem vagyok a magamé, hanem drága áron lettem megvásárolva, ezért Jézus nevében ellenállok a falánkságnak. Parancsolok a testemnek, hogy nyugodjon le, és engedelmeskedjen az Igének Jézus nevében. A test kívánságait halálba adom, és a parancsolok a testemnek, hogy Isten Igéjének vesse magát alá. (Róma 12:1; 1 Korintus 6:19)

Róma 12:1 Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek.

1 Korintus 6:19 Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma, és ezért nem a magatokéi vagytok? 

*Forrás: God's Creative Power Gift Collection by Charles Capps

Aliansz Imahét 2015 - Január 11. vasárnap

„De szabadíts meg a gonosztól…” (Mt. 6,13b)

Olvasmány: I. Tim 6:1-21

Ma, amikor Atyánkkal beszélünk, meg akarjuk kérni Őt, hogy védjen meg a gonosztól.

Az ördög egy bukott angyal. Egy valós személy. Nem szimbolikus, ahogy sokan, még keresztények közül is hiszik. Sokan lekicsinylik őt, vagy egyszerűen csak figyelmen kívül hagyják a létezését. Minden jel arra utal, hogy ő nagyon is aktív. Különösen látható ez most, ezekben az utolsó időkben. Dühödt és mély harag tölti el. Tudja, hogy halálra van ítélve, és érzékeli, hogy már nem sok ideje maradt, gyorsan kell cselekednie. Ezért hívja fel a figyelmünket a Szentírás, hogy legyünk éberek: „Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el” (I. Pt. 5,8). Egyetlen célja van, tönkretenni mindent, ami jó. Ezért lop, öl és pusztít el mindent, amihez hozzáfér (Jn. 10,10). Gyűlöletből akar ártani mindenkinek, senki javát nem munkálja, sőt, arra tör, hogy ha végül ítéletre kerül a sor, akkor is minél több embert vihessen magával kárhozatba. Mindent megtesz azért is, hogy bennünket is megingasson, és tönkretegye keresztény életünket. Szükségünk van hát mennyei Atyánk erejére, védelmére. Néha, amikor megbotlunk, érezzük, hogy most az ördög győzött, de tudjuk, hogy Atyánk képes a szabadításra.

Amikor ezt kérjük: „szabadíts meg a gonosztól”, akkor - ehhez kapcsolódóan - Isten nem passzivitást vár tőlünk. Ha semmit nem teszünk, csupán azt várjuk, hogy Ő majd mindent megtesz, és bevisz minket a nyugalom helyére. Nem! Isten azt kéri, hogy működjünk együtt a szabadítás folyamatában. Együttműködésünk pedig azt jelenti, hogy megteszünk mindent, amit csak tudunk, hogy a kísértést elkerüljük. Az gonosz elsodorhat bennünket addig a pontig, hogy megbotlunk. De nem kényszeríthet bele a bűnbe. A végső döntés a miénk. József Egyiptomban megmutatja, hogy ez lehetséges, bár nehéz. Nem nézett az ura feleségének külső szépségére. A kísértésből szó szerint elmenekült, elfutott. Elfutni, amit József is tesz a kísértéskor, gyávaságnak tűnhet. Igazából azonban nem az. Ez bátorság és bölcs döntés.

Mindenek előtt biblikus stratégia (II.Tim.2,22). A mi részünk ellenállni az ördögnek. Ahhoz hogy jobban ellenállhassunk, oda kell szánnunk magunkat. Alávetni magunkat annyit tesz, hogy az ő igéjének engedelmeskedünk, Jézus is így tett, ti. az igével védekezett a kísértés órájában, a pusztában. Jézus válasza mindig ez volt: „meg van írva”. Éppen ezért, ismernünk kell az Írásokat, azért, hogy legyen honnan meríteni a szükségben (Zsolt. 119,11). Az egyik figyelemre méltó dolog az ördöggel kapcsolatban, hogy szereti a tüzes vitákat, de ki nem állhatja, ha valaki ellenáll neki. Ha ellenállsz, elfut tőled. (Mt.4,10; Jak. 4,7). De nem fárad el. Kimerül, de aztán újra visszatér más alakban. Ezért kell minden nap, minden alkalom előtt ezt az imádságot elmondani. Amikor kísértések között, máskor problémák között vagyunk, nehéz tisztán látni és helyesen gondolkodni. Tehát jó és hasznos dolog állandóan így imádkozni, mielőtt megjelenne a kísértés. Ez az imádság természetesen a mi megszentelődési imánk, és kedves az Atyának (I. Tessz. 4,3-4).

A „mi” és „nekünk”többes számú névmások használata az imádságban gyakran arra emlékeztet, hogy amit magunknak kérünk, azt egyúttal minden hittestvérünknek is kérjük. Ez ad súlyt Pál apostol imádságainak is (Ef. 3:14-21; Kol. 1:9-14).

A nap igeverse:

„Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni.” (1 Kor 10:13)

Imatémák:

• Imádkozzunk, hogy Isten irgalmazzon nekünk, hogy képesek legyünk ellenállni Sátán kísértésének.
• Imádkozzunk azok szabadulásáért, akik kísértésbe estek!
• Mondjunk dicséretet és adjunk hálát azért, mert Isten átformálja életünket, amikor úgy imádkozunk, ahogyan Krisztus tanította nekünk.

Forrás: www.aliansz.hu

Aliansz Imahét 2015 - Január 10. szombat

„Ne vigyél minket a kísértésbe...” (Mt. 6, 13/a)

Olvasmányok: I Móz. 39:1-23; Mt. 4:1-10

Mai témánk egy nagyon fontos lelki szükségletről szól, ez pedig a szellemi védettségünkért való imádkozás.

Embervoltunkból fakadóan, nap mint nap különböző kihívásokkal és kísértésekkel küzdünk, sokszor nagyon nehéz helyzeteken megyünk keresztül. Nincs kivétel, Isten gyermekei sincsenek felmentve ez alól. Erre a küzdelemre a Szentírásban számos példát olvashatunk. Ősszüleink, Ádám és Éva kísértésbe estek az Éden-kertben. Egyiptomban, a fiatal József számára, Potifárnak, a fáraó egyik főemberének felesége jelentett kísértést. Jób pedig, akiről azt mondja az ige, hogy „feddhetetlen és becsületes ember volt, félte az Istent, és kerülte a rosszat”, testileg-lelkileg szenvedett a szörnyű próbatétel alatt, ahogy a Sátán keze ránehezedett. Jézus, az Isten-ember, nyilvános működésének megkezdése előtt, amikor 40 napig a pusztában tartózkodott, szintén kísértéseket kellett átélnie.

Időről időre körülvesznek olyan helyzetek, amelyek kísértést jelentenek számunkra. Csodálkozhatunk, hogy Atyánk miért engedi meg, hogy a gyermekeinek, ilyen körülmények között kelljen élniük, és miért van az, hogy némelyek a kísértésnek nem tudnak ellenállni. Emlékezzünk arra, hogy maga az Atya nem kísért senkit sem (Jak. 1,13), mégis megengedi azt, hogy a gyermekei, próbákon, kihívásokon menjenek át, melyek gyakran nagyon nehezek, ahogy a fenti példákban is láttuk. Sokszor ezek a kísértések akkor jönnek, mikor egyedül vagyunk, és sebezhetőek vagyunk. Az Ószövetségben, József az egy jó példa erre. Potifár felesége mindent gondosan kitervelt és előkészített. Akkor vitte véghez a kísértést, amikor az egész személyzetet külső munkákkal bízták meg, s egyedül József maradt a házban, a benti feladatok elvégzésére. Az asszony azért állította fel a csapdát, mert Józsefet, a jóképű, fiatal férfit mindenáron az ágyába akarta csalni. Az ördög alattomos. Tudja, hogyan kell csapdába csalni és megfogni az áldozatot. Jézust is akkor támadta meg, amikor a leginkább sebezhető volt, a 40 napos böjtölés után. A Sátán, olyan felületeket választott a kísértéshez, mint a testi szükségletek kielégítését, a szem kívánságának beteljesítését, a saját én büszkeségének felülemelkedését. De József is és Jézus is győzött a kísértések felett, mert mindenekfelett a Mennyei Atyához ragaszkodtak és az Ő akaratát keresték és élték meg.

Amikor tehát újra és újra felmerül a kérdés: - Miért engedi Isten az ő drága gyermekeit kísértésbe esni? - Akkor beláthatjuk, hogy Istennek nagyon is jó oka van arra, hogy ezeket megengedje az életünkben. (Jak. 1,2-3) Nem azért történnek mindezek, mert Isten pillanatnyilag kilépett a helyzetből vagy passzív szemlélővé vált. Most is ugyanaz a változhatatlan Isten. Mindenütt jelen van, és mindent tud. Semmi sem kerüli el a figyelmét. Sőt, Isten hatalmasabb minden nehéz körülménynél. Megígérte, hogy nem fogja megengedni, hogy erőnkön felüli kísértés érjen bennünket. (I.Kor.10,13). Amikor így imádkozunk: „ne vigyél minket a kísértésbe”, egyszerűen elismerjük saját gyengeségünket és törékenységünket és megerősítjük Istentől való totális függésünket, és kérjük, hogy védjen meg bármilyen bűntől a kísértés idején.

A nap igeverse:

„Senki se mondja, amikor kísértésbe jut: az Isten kísért engem, mert az Isten a gonosztól nem kísérthető, és ő maga sem kísért senkit a gonosszal. Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz.” (Jak. 1:13-15)

Imatémák:

• „És monda az Úr: Ímé van hely én nálam; állj a kősziklára.” (2 Mózes 33, 21) Imádkozzunk azért, hogy minden helyzetben tudjuk és felismerjük, hogy csak Isten a Szabadító, és hozzá mindig, minden helyzetben bizalommal mehetünk, mert van hely számunkra Nála!
• „Tarts meg engemet, mint szemed fényét; szárnyaid árnyékába rejts el engem !” ( Zsoltárok 17, 8) Imádkozzunk Istentől jövő védelméért, Benne való elrejtettségért!
• „Minden forrásaink Tebenned vannak!” (Zsoltárok 87, 7) Kérjünk erőt, a szent életre, a bűnnel szemben való ellenállásra, az Úr igéje melletti kiállásra!
• „Engedelmeskedjetek az Istennek; álljatok ellene az ördögnek - és az megfut előletek!” (Jakab 4, 7) Imádkozzunk azért, hogy az adott szituációban, amikor ott a kísértés, Istennek engedjünk, ellenálljunk a bűnnek, és kiszabaduljunk a Sátán csapdájából!
• „Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az ő hatalmas erejében!” (Efezus 6, 10) Ő a mindenható Isten, Ő a golgotai győztes. Vele mi is győzelemre juthatunk. Imádkozzunk, hogy Benne bízzunk és tartsunk ki mindvégig!

Forrás: www.aliansz.hu

Aliansz Imahét 2015 - Január 9. péntek

„Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek…” 

(Mt. 6, 12)

Olvasmányok: Mt. 18:21-35; Lk. 15:11-32

Ma a lelki szükségletekre összpontosítunk. El tudom képzelni, milyen izgatottak vagytok, hogy beléphessetek a mennyei szent Atyánk jelenlétébe. Nem akarom letörni a lelkesedéseteket, de engedjétek meg, hogy egy kis csendre hívjalak benneteket, nézzetek magatokba. Egy elkerülhetetlen igazság az, hogy a mennyei Atya jelenlétébe való belépés gátakba ütközik, mert van egy komoly probléma, amely megoldásra vár. A bűn problémája. Ez az, ami elválaszt bennünket mennyei Atyánktól és mindenféle kommunikációt lehetetlenné tesz ezen a szinten. Mind érintettek vagyunk a bűn által és híjával vagyunk Isten dicsőségének (Rm. 3,23). Nemcsak hogy beszennyezett bennünket a bűn, hanem ezzel együtt örök halálra ítéltettünk. Ezt örököltük, ezt a bűnös természetet kaptuk felmenőinktől. (Rm. 5,12). Ez a rossz hír.

Ezt a rossz hírt azonban követi a jó hír is, és itt a reménység! Míg az emberiség nagy problémája a bűn, a legnagyobb szüksége viszont a megbocsátás. Mennyei Atyánk ezt kínálja mindenkinek, aki kéri tőle. Isten igéje arra emlékeztet, hogy aki Krisztusban van, annak az életében semmiképpen nem következhet el olyan bűn, ami miatt örök halálra jutna (Róm. 8,1).

De vigyázzunk! Amíg ezen a jó híren örvendezünk, ne feledjük el, hogy bármikor eleshetünk, és a napi bűneink is hatással vannak az Istennel való kapcsolatunkra. Folyamatosan kérnünk kell az Atyát, hogy bocsássa meg bűneinket, a tudatos és a tudattalan bűnöket egyaránt, amit szóban, cselekedetben, hozzáállásunkkal vagy gondolatban követünk el. Tudva, hogyha az Istennel való kapcsolatunkat fenn akarjuk tartani, létfontosságú ennek kimondása: „bocsásd meg vétkeinket!”

Bűnbocsánatért könyörögni azt jelenti, hogy megvalljuk minden bűnünket, akár tudatosak bennünk, akár nem. Igéje szerint igaz és hűséges, és megbocsátja minden vétkünket és megtisztít minket minden hamisságtól (I.Ján. 1,9).

De ne felejtsük el, Jézus nemcsak azt tanítja, hogy az Atyától kérjünk bocsánatot. Hozzáteszi, hogy nekünk is meg kell bocsátanunk azoknak, akik megbántottak. Megbocsátani annyit tesz, hogy ’elengedni’, ’feloldani’’ szabaddá tenni’. A megbocsátás Isten gyermekei számára nem egy lehetőség, hanem az igében leírt parancs (Ef. 4,32). Ha megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, mennyivel inkább fog a mennyei Atyánk megbocsátani nekünk, ha kérjük? És akkor Dávid éneke valósággá válik életünkben: „Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett. Boldog az az ember, akinek az ÚR nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság.” (Zsolt. 32,1-2)

A nap igeverse:

„Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.” (Mt. 6:14-15).

Imatémák:

• Szakíts időt arra, hogy bevalld bűneidet Atyádnak!
• Gondolj olyan emberekre, akiknek még nem bocsátottál meg, kérd Istent, hogy adjon kegyelmet, hogy tudj megbocsátani, s így megszabadítsd őket a bűn szolgaságából.
• Imádkozz világosságért, hogy tudd felismerni a Sátán mesterkedéseit (II. Kor 2,11), és hogy képes légy ellenállni neki. (I. Pét 5,8-9)

Forrás: www.aliansz.hu