2015. február 27., péntek

MEGTISZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS

Ezután így beszélt Mózeshez az Úr: Ez a poklos emberre vonatkozó törvény,
amikor megtisztulva a pap elé kerül…

—3 Mózes 14:1‐2


Az orvostudomány összes vívmányai ellenére, nincsen semmilyen ismert gyógymód a lepra ellen. Manapság már meg lehet állítani a terjedését, de gyógyítani nem lehet. Ez a betegség rothadás útján terjed a testben—először az idegeket teszi tönkre, majd fokozatosan terjed tovább, amíg a test egyik létfontosságú részét éri el és így halált okoz. És ugyanígy történik a bűnnel is—megtámadja a lélek idegrendszerét, és így anélkül, hogy észrevennéd, kezdesz elpusztulni. Egy eltűrt bűnös terület addig fog terjeszkedni, amíg megfertőzi az egész életedet—te pedig nem is érzed, hogy mit történik veled.

Miért adott Isten törvényt a leprások tisztulása napjára, amikor a lepra egy gyógyíthatatlan betegség? Ez arra utal, hogy Isten hagyott nyitva egy ajtót, hogy Ő elvégezze kegyelmének szuverén munkáját, amit a leprások magukért sosem tudtak volna megtenni.


AHOGYAN NINCS A LEPRA ELLEN EMBERI GYÓGYMÓD, ÚGY NINCS EMBERI GYÓGYMÓD A BŰN ELLEN SEM.


De Isten gyógyulást adott Jézus Krisztus által. Jézusnak, Isten fiának a vére, megtisztítja az embert minden bűnétől.

„Hiszen a bűn nem fog uralkodni rajtatok” (Pál levele a rómaiakhoz 6:14). Nem kell többé rajtam uralkodjon. Én már többé nem vagyok a bűn alattvalója, mert Jézus Krisztus által erőt kaptam — megtisztultam, megmosattam és megújultam. És most közösségem lehet Istennel.



Atyánk, köszönjük, hogy a Fiad eljövetele elhozta nekünk a Lélek erejét, ami
képessé tesz minket, hogy megmeneküljünk bűn rabságától és romlottságától.
Ó, Uram, mi örülünk, és egyetértünk Dáviddal, amikor azt mondta: „Boldog,
akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett.”

ÁMEN

2015. február 23., hétfő

Mai Capps-ula*

(Ezek nem pontos bibliai idézetek, hanem a feltüntetett igehelyek által megfogalmazott megvallások)


Ha túlsúllyal küszködsz, vedd be ezt a kapszulát naponta háromszor étkezés előtt!


Nem akarok annyit enni, hogy elhízzak tőle. Odaszánom a testemet Istennek, és a testem a bennem lakozó Szent Szellem temploma. Nem vagyok a magamé, hanem drága áron lettem megvásárolva, ezért Jézus nevében ellenállok a falánkságnak. Parancsolok a testemnek, hogy nyugodjon le, és engedelmeskedjen az Igének Jézus nevében. A test kívánságait halálba adom, és a parancsolok a testemnek, hogy Isten Igéjének vesse magát alá. (Róma 12:1; 1 Korintus 6:19)


Róma 12:1 Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek.




1 Korintus 6:19 Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma, és ezért nem a magatokéi vagytok? 








*Forrás: God's Creative Power Gift Collection by Charles Capps

2015. február 11., szerda

IDEGEN TŰZ

Nádáb, és Abihú, Áron fiai fogták a maguk szenes serpenyőjét, tüzet tettek
bele, füstölőszert raktak rá és idegen tűzzel áldoztak az Úr előtt, amelyet Ő
nem parancsolt nekik. Ekkor tűz csapott ki az Úr színe elől, és
megemésztette őket; meghaltak az Úr színe előtt.

—3 Mózes 10:1‐2


Ez a két ember idegen tüzet mutatott be Istennek. És szolgálatuk hirtelen ért véget, mert Isten tüze felemésztette őket. De miféle idegen tüzet mutattak be? Az ő tüzüknek más eredete volt, a másik tűz Magától Istentől eredt.

Lehet, hogy csak izgatottak voltak, és a pillanat hevében cselekedtek. Valószínű, hogy megszegték a 10‐es fejezet 9‐es versét, ahol az Úr megparancsolta, hogy: „Bort és részegítő italt ne igyatok, te se, meg a fiaid se, amikor bementek a kijelentés sátrába, hogy meg ne haljatok!” Lehet, hogy ezek a fiúk egy kicsit becsíptek, és nem voltak teljesen a maguk urai. Vagy lehet, hogy magukra és a saját szolgálatukra akarták irányítani a figyelmet, ahelyett, hogy Istennek adták volna a dicsőséget.


ISTENT NEM CSAK AZ ÉRDEKLI, HOGY TE SZOLGÁLOD‐E ŐT; ŐT ALAPVETŐEN AZ ÉRDEKLI, HOGY
HOGYAN, ÉS, HOGY MIÉRT SZOLGÁLOD ŐT.


Lehet, hogy mi úgy keressük meg a szükségleteinkre valót, hogy más dolgokat csinálunk, de mindegyikünk igazi elhívása az, hogy az Urat szolgáljuk.

A kérdés ez: Mi ösztönöz téged? Honnan ered az a tűz, ami a szívedben ég?



Istenem, segíts nekünk, hogy a Te Lelked igaz tüze égjen a szívünkbe, és így
szolgáljunk Téged. Hadd ismerjük meg az örömöt, a kiváltságot, és az áldást,
ami abból következik, hogy mi a Te eszközeid voltunk mások szolgálatában.

ÁMEN

2015. január 28., szerda

AKARATLAN BŰN

Ha egy ember a köznépből nem szándékosan vétkezik,… akkor hozzon
áldozatul egy hibátlan nőstény kecskét a vétkéért, amiben vétkes. Tegye
kezét a vétekáldozat fejére, és vágja le a vétekáldozatot az égőáldozat
helyén.

—3 Mózes 4:27‐29


A bűn szó azt jelenti, hogy ’’célt téveszteni.’’ A céltévesztés nem mindig szándékos. Ha szándékosan és akaratlagosan csinálom azt, amiről tudom, hogy helytelen, azt véteknek nevezik. De amikor gyengeség, tehetetlenség vagy figyelmetlenség miatt teszem meg a helytelen dolgot, azt bűnnek nevezik. És a bűnnek is vannak következményei.


MI A CÉL? AZ TÖKÉLETESSÉG. ÉS EZT EGYIKÜNK SEM ÉRTE EL.


A bűn lelki halált okoz, és elidegenít Istentől. Mivel a bűnös ember nem lehet közösségben a szent Istennel, ezért Isten gondoskodott a bűnáldozatról, hogy kapcsolatunk lehessen Vele.

De az Igéből látjuk, hogy a kecskeáldozatok nem tudták eltüntetni a bűnt, hanem csak elfedték azt. Az emberek csak addig tudták élvezni ezt a dicsőséges kapcsolatot Istennel, amíg újra nem rontottak el valamit, és sajnos ez hamarosan bekövetkezett. És az sem volt ritka, hogy az átlagembereknek elfogyott a kecskéjük.

Ezért Isten egy új bűnáldozatot biztosított: Jézus Krisztust, aki elvette a bűntudatomat és a büntetésemet. Azzal, hogy helyettem meghalt, képessé tett engem arra, hogy közösségben lehessek Istennel, és megtapasztaljam annak az örömét, áldását, izgalmát, és gazdagságát, hogy ismerhetem Őt.



Atyánk, köszönjük, hogy Jézus lett értünk a bűnáldozat, hogy mi
megismerhessük a Veled való közösség örömét.

ÁMEN.

2015. január 11., vasárnap

Aliansz Imahét 2015 - Január 11. vasárnap

„De szabadíts meg a gonosztól…” (Mt. 6,13b)

Olvasmány: I. Tim 6:1-21


Ma, amikor Atyánkkal beszélünk, meg akarjuk kérni Őt, hogy védjen meg a gonosztól.

Az ördög egy bukott angyal. Egy valós személy. Nem szimbolikus, ahogy sokan, még keresztények közül is hiszik. Sokan lekicsinylik őt, vagy egyszerűen csak figyelmen kívül hagyják a létezését. Minden jel arra utal, hogy ő nagyon is aktív. Különösen látható ez most, ezekben az utolsó időkben. Dühödt és mély harag tölti el. Tudja, hogy halálra van ítélve, és érzékeli, hogy már nem sok ideje maradt, gyorsan kell cselekednie. Ezért hívja fel a figyelmünket a Szentírás, hogy legyünk éberek: „Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el” (I. Pt. 5,8). Egyetlen célja van, tönkretenni mindent, ami jó. Ezért lop, öl és pusztít el mindent, amihez hozzáfér (Jn. 10,10). Gyűlöletből akar ártani mindenkinek, senki javát nem munkálja, sőt, arra tör, hogy ha végül ítéletre kerül a sor, akkor is minél több embert vihessen magával kárhozatba. Mindent megtesz azért is, hogy bennünket is megingasson, és tönkretegye keresztény életünket. Szükségünk van hát mennyei Atyánk erejére, védelmére. Néha, amikor megbotlunk, érezzük, hogy most az ördög győzött, de tudjuk, hogy Atyánk képes a szabadításra.

Amikor ezt kérjük: „szabadíts meg a gonosztól”, akkor - ehhez kapcsolódóan - Isten nem passzivitást vár tőlünk. Ha semmit nem teszünk, csupán azt várjuk, hogy Ő majd mindent megtesz, és bevisz minket a nyugalom helyére. Nem! Isten azt kéri, hogy működjünk együtt a szabadítás folyamatában. Együttműködésünk pedig azt jelenti, hogy megteszünk mindent, amit csak tudunk, hogy a kísértést elkerüljük. Az gonosz elsodorhat bennünket addig a pontig, hogy megbotlunk. De nem kényszeríthet bele a bűnbe. A végső döntés a miénk. József Egyiptomban megmutatja, hogy ez lehetséges, bár nehéz. Nem nézett az ura feleségének külső szépségére. A kísértésből szó szerint elmenekült, elfutott. Elfutni, amit József is tesz a kísértéskor, gyávaságnak tűnhet. Igazából azonban nem az. Ez bátorság és bölcs döntés.


Mindenek előtt biblikus stratégia (II.Tim.2,22). A mi részünk ellenállni az ördögnek. Ahhoz hogy jobban ellenállhassunk, oda kell szánnunk magunkat. Alávetni magunkat annyit tesz, hogy az ő igéjének engedelmeskedünk, Jézus is így tett, ti. az igével védekezett a kísértés órájában, a pusztában. Jézus válasza mindig ez volt: „meg van írva”. Éppen ezért, ismernünk kell az Írásokat, azért, hogy legyen honnan meríteni a szükségben (Zsolt. 119,11). Az egyik figyelemre méltó dolog az ördöggel kapcsolatban, hogy szereti a tüzes vitákat, de ki nem állhatja, ha valaki ellenáll neki. Ha ellenállsz, elfut tőled. (Mt.4,10; Jak. 4,7). De nem fárad el. Kimerül, de aztán újra visszatér más alakban. Ezért kell minden nap, minden alkalom előtt ezt az imádságot elmondani. Amikor kísértések között, máskor problémák között vagyunk, nehéz tisztán látni és helyesen gondolkodni. Tehát jó és hasznos dolog állandóan így imádkozni, mielőtt megjelenne a kísértés. Ez az imádság természetesen a mi megszentelődési imánk, és kedves az Atyának (I. Tessz. 4,3-4).
A „mi” és „nekünk”többes számú névmások használata az imádságban gyakran arra emlékeztet, hogy amit magunknak kérünk, azt egyúttal minden hittestvérünknek is kérjük. Ez ad súlyt Pál apostol imádságainak is (Ef. 3:14-21; Kol. 1:9-14).


A nap igeverse:

„Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni.” (1 Kor 10:13)

Imatémák:
  • Imádkozzunk, hogy Isten irgalmazzon nekünk, hogy képesek legyünk ellenállni Sátán kísértésének.
  • Imádkozzunk azok szabadulásáért, akik kísértésbe estek!
  • Mondjunk dicséretet és adjunk hálát azért, mert Isten átformálja életünket, amikor úgy imádkozunk, ahogyan Krisztus tanította nekünk.





Forrás: www.aliansz.hu

2015. január 10., szombat

Aliansz Imahét 2015 - Január 10. szombat

„Ne vigyél minket a kísértésbe...” (Mt. 6, 13/a)

Olvasmányok: I Móz. 39:1-23; Mt. 4:1-10


Mai témánk egy nagyon fontos lelki szükségletről szól, ez pedig a szellemi védettségünkért való imádkozás.

Embervoltunkból fakadóan, nap mint nap különböző kihívásokkal és kísértésekkel küzdünk, sokszor nagyon nehéz helyzeteken megyünk keresztül. Nincs kivétel, Isten gyermekei sincsenek felmentve ez alól. Erre a küzdelemre a Szentírásban számos példát olvashatunk. Ősszüleink, Ádám és Éva kísértésbe estek az Éden-kertben. Egyiptomban, a fiatal József számára, Potifárnak, a fáraó egyik főemberének felesége jelentett kísértést. Jób pedig, akiről azt mondja az ige, hogy „feddhetetlen és becsületes ember volt, félte az Istent, és kerülte a rosszat”, testileg-lelkileg szenvedett a szörnyű próbatétel alatt, ahogy a Sátán keze ránehezedett. Jézus, az Isten-ember, nyilvános működésének megkezdése előtt, amikor 40 napig a pusztában tartózkodott, szintén kísértéseket kellett átélnie.

Időről időre körülvesznek olyan helyzetek, amelyek kísértést jelentenek számunkra. Csodálkozhatunk, hogy Atyánk miért engedi meg, hogy a gyermekeinek, ilyen körülmények között kelljen élniük, és miért van az, hogy némelyek a kísértésnek nem tudnak ellenállni. Emlékezzünk arra, hogy maga az Atya nem kísért senkit sem (Jak. 1,13), mégis megengedi azt, hogy a gyermekei, próbákon, kihívásokon menjenek át, melyek gyakran nagyon nehezek, ahogy a fenti példákban is láttuk. Sokszor ezek a kísértések akkor jönnek, mikor egyedül vagyunk, és sebezhetőek vagyunk. Az Ószövetségben, József az egy jó példa erre. Potifár felesége mindent gondosan kitervelt és előkészített. Akkor vitte véghez a kísértést, amikor az egész személyzetet külső munkákkal bízták meg, s egyedül József maradt a házban, a benti feladatok elvégzésére. Az asszony azért állította fel a csapdát, mert Józsefet, a jóképű, fiatal férfit mindenáron az ágyába akarta csalni. Az ördög alattomos. Tudja, hogyan kell csapdába csalni és megfogni az áldozatot. Jézust is akkor támadta meg, amikor a leginkább sebezhető volt, a 40 napos böjtölés után. A Sátán, olyan felületeket választott a kísértéshez, mint a testi szükségletek kielégítését, a szem kívánságának beteljesítését, a saját én büszkeségének felülemelkedését. De József is és Jézus is győzött a kísértések felett, mert mindenekfelett a Mennyei Atyához ragaszkodtak és az Ő akaratát keresték és élték meg.

Amikor tehát újra és újra felmerül a kérdés: - Miért engedi Isten az ő drága gyermekeit kísértésbe esni? - Akkor beláthatjuk, hogy Istennek nagyon is jó oka van arra, hogy ezeket megengedje az életünkben. (Jak. 1,2-3) Nem azért történnek mindezek, mert Isten pillanatnyilag kilépett a helyzetből vagy passzív szemlélővé vált. Most is ugyanaz a változhatatlan Isten. Mindenütt jelen van, és mindent tud. Semmi sem kerüli el a figyelmét. Sőt, Isten hatalmasabb minden nehéz körülménynél. Megígérte, hogy nem fogja megengedni, hogy erőnkön felüli kísértés érjen bennünket. (I.Kor.10,13). Amikor így imádkozunk: „ne vigyél minket a kísértésbe”, egyszerűen elismerjük saját gyengeségünket és törékenységünket és megerősítjük Istentől való totális függésünket, és kérjük, hogy védjen meg bármilyen bűntől a kísértés idején.

A nap igeverse:

„Senki se mondja, amikor kísértésbe jut: az Isten kísért engem, mert az Isten a gonosztól nem kísérthető, és ő maga sem kísért senkit a gonosszal. Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz.” (Jak. 1:13-15)

Imatémák:
  • „És monda az Úr: Ímé van hely én nálam; állj a kősziklára.” (2 Mózes 33, 21) Imádkozzunk azért, hogy minden helyzetben tudjuk és felismerjük, hogy csak Isten a Szabadító, és hozzá mindig, minden helyzetben bizalommal mehetünk, mert van hely számunkra Nála!
  • „Tarts meg engemet, mint szemed fényét; szárnyaid árnyékába rejts el engem !” ( Zsoltárok 17, 8) Imádkozzunk Istentől jövő védelméért, Benne való elrejtettségért!
  • „Minden forrásaink Tebenned vannak!” (Zsoltárok 87, 7) Kérjünk erőt, a szent életre, a bűnnel szemben való ellenállásra, az Úr igéje melletti kiállásra!
  • „Engedelmeskedjetek az Istennek; álljatok ellene az ördögnek - és az megfut előletek!” (Jakab 4, 7) Imádkozzunk azért, hogy az adott szituációban, amikor ott a kísértés, Istennek engedjünk, ellenálljunk a bűnnek, és kiszabaduljunk a Sátán csapdájából!
  • „Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az ő hatalmas erejében!” (Efezus 6, 10) Ő a mindenható Isten, Ő a golgotai győztes. Vele mi is győzelemre juthatunk. Imádkozzunk, hogy Benne bízzunk és tartsunk ki mindvégig!






Forrás: www.aliansz.hu

2015. január 9., péntek

Aliansz Imahét 2015 - Január 9. péntek

„Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek…” 
(Mt. 6, 12)

Olvasmányok: Mt. 18:21-35; Lk. 15:11-32


Ma a lelki szükségletekre összpontosítunk. El tudom képzelni, milyen izgatottak vagytok, hogy beléphessetek a mennyei szent Atyánk jelenlétébe. Nem akarom letörni a lelkesedéseteket, de engedjétek meg, hogy egy kis csendre hívjalak benneteket, nézzetek magatokba. Egy elkerülhetetlen igazság az, hogy a mennyei Atya jelenlétébe való belépés gátakba ütközik, mert van egy komoly probléma, amely megoldásra vár. A bűn problémája. Ez az, ami elválaszt bennünket mennyei Atyánktól és mindenféle kommunikációt lehetetlenné tesz ezen a szinten. Mind érintettek vagyunk a bűn által és híjával vagyunk Isten dicsőségének (Rm. 3,23). Nemcsak hogy beszennyezett bennünket a bűn, hanem ezzel együtt örök halálra ítéltettünk. Ezt örököltük, ezt a bűnös természetet kaptuk felmenőinktől. (Rm. 5,12). Ez a rossz hír.

Ezt a rossz hírt azonban követi a jó hír is, és itt a reménység! Míg az emberiség nagy problémája a bűn, a legnagyobb szüksége viszont a megbocsátás. Mennyei Atyánk ezt kínálja mindenkinek, aki kéri tőle. Isten igéje arra emlékeztet, hogy aki Krisztusban van, annak az életében semmiképpen nem következhet el olyan bűn, ami miatt örök halálra jutna (Róm. 8,1).

De vigyázzunk! Amíg ezen a jó híren örvendezünk, ne feledjük el, hogy bármikor eleshetünk, és a napi bűneink is hatással vannak az Istennel való kapcsolatunkra. Folyamatosan kérnünk kell az Atyát, hogy bocsássa meg bűneinket, a tudatos és a tudattalan bűnöket egyaránt, amit szóban, cselekedetben, hozzáállásunkkal vagy gondolatban követünk el. Tudva, hogyha az Istennel való kapcsolatunkat fenn akarjuk tartani, létfontosságú ennek kimondása: „bocsásd meg vétkeinket!”

Bűnbocsánatért könyörögni azt jelenti, hogy megvalljuk minden bűnünket, akár tudatosak bennünk, akár nem. Igéje szerint igaz és hűséges, és megbocsátja minden vétkünket és megtisztít minket minden hamisságtól (I.Ján. 1,9).

De ne felejtsük el, Jézus nemcsak azt tanítja, hogy az Atyától kérjünk bocsánatot. Hozzáteszi, hogy nekünk is meg kell bocsátanunk azoknak, akik megbántottak. Megbocsátani annyit tesz, hogy ’elengedni’, ’feloldani’’ szabaddá tenni’. A megbocsátás Isten gyermekei számára nem egy lehetőség, hanem az igében leírt parancs (Ef. 4,32). Ha megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, mennyivel inkább fog a mennyei Atyánk megbocsátani nekünk, ha kérjük? És akkor Dávid éneke valósággá válik életünkben: „Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett. Boldog az az ember, akinek az ÚR nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság.” (Zsolt. 32,1-2)

A nap igeverse:

„Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.” (Mt. 6:14-15).

Imatémák:
  • Szakíts időt arra, hogy bevalld bűneidet Atyádnak!
  • Gondolj olyan emberekre, akiknek még nem bocsátottál meg, kérd Istent, hogy adjon kegyelmet, hogy tudj megbocsátani, s így megszabadítsd őket a bűn szolgaságából.
  • Imádkozz világosságért, hogy tudd felismerni a Sátán mesterkedéseit (II. Kor 2,11), és hogy képes légy ellenállni neki. (I. Pét 5,8-9)







Forrás: www.aliansz.hu