IDEGEN TŰZ

Nádáb, és Abihú, Áron fiai fogták a maguk szenes serpenyőjét, tüzet tettek

bele, füstölőszert raktak rá és idegen tűzzel áldoztak az Úr előtt, amelyet Ő

nem parancsolt nekik. Ekkor tűz csapott ki az Úr színe elől, és

megemésztette őket; meghaltak az Úr színe előtt.

—3 Mózes 10:1‐2

Ez a két ember idegen tüzet mutatott be Istennek. És szolgálatuk hirtelen ért véget, mert Isten tüze felemésztette őket. De miféle idegen tüzet mutattak be? Az ő tüzüknek más eredete volt, a másik tűz Magától Istentől eredt.

Lehet, hogy csak izgatottak voltak, és a pillanat hevében cselekedtek. Valószínű, hogy megszegték a 10‐es fejezet 9‐es versét, ahol az Úr megparancsolta, hogy: „Bort és részegítő italt ne igyatok, te se, meg a fiaid se, amikor bementek a kijelentés sátrába, hogy meg ne haljatok!” Lehet, hogy ezek a fiúk egy kicsit becsíptek, és nem voltak teljesen a maguk urai. Vagy lehet, hogy magukra és a saját szolgálatukra akarták irányítani a figyelmet, ahelyett, hogy Istennek adták volna a dicsőséget.

ISTENT NEM CSAK AZ ÉRDEKLI, HOGY TE SZOLGÁLOD‐E ŐT; ŐT ALAPVETŐEN AZ ÉRDEKLI, HOGY

HOGYAN, ÉS, HOGY MIÉRT SZOLGÁLOD ŐT.

Lehet, hogy mi úgy keressük meg a szükségleteinkre valót, hogy más dolgokat csinálunk, de mindegyikünk igazi elhívása az, hogy az Urat szolgáljuk.

A kérdés ez: Mi ösztönöz téged? Honnan ered az a tűz, ami a szívedben ég?

Istenem, segíts nekünk, hogy a Te Lelked igaz tüze égjen a szívünkbe, és így

szolgáljunk Téged. Hadd ismerjük meg az örömöt, a kiváltságot, és az áldást,

ami abból következik, hogy mi a Te eszközeid voltunk mások szolgálatában.

ÁMEN