XII. Vallások.
1 .-Számtalan tévút
E rész mottójául méltán szolgálhat a következő két igei kijelentés. János apostol első levelének 4.fejezet 3.verse, miszerint:
„...És valamely lélek nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől: és az az antikrisztus lelke, amelyről hallottátök, hogy eljő és most e világban van már..."
Illetve a második levelének 7.verse
„...Mert sok hitető jött e világra, akik nem vallják Jézust testben megjelent Krisztusnak. Ez a hitető és az antikrisztus.
Illetve rendkívüli módon illeszkedik Pascal 693. sz. töredéke a most taglalt témánkhoz.
,, ...Különféle, egymással ellentétes vallásokat látok, következésképpen mind hamis, kivéve egyet, amelyik nem az. Mindegyik a maga tekintélyére hivatkozva követeli, hogy higgyenek benne és fenyegeti a hitetleneket. Ezen az alapon tehát nem hiszek bennük. Mert azt akárki mondhatja, akárki kijelentheti, hogy ő próféta. Am azt látom, hogy a keresztény vallásban beteljesedett jövendölések vannak, ezt pedig egyik sem mondhatja el magáról...."
(B. Pascal: Gondolatok, Szeged 2000. 693.sz. töredék)
A bűnnel fertőzött emberiség történelmében sok vallási nézet, elképzelés ütötte fel a fejét. Az ember mindig kereste a magyarázatot, mindig kereste azoknak a dolgoknak a miértjét, amelyek a megoldást jelentették számára az élet problémáival szemben, valamilyen felsőbb hatalom segítségével. Sátán ezen a területen is „segítséget" nyújtott! Segítséget nyújtott olyan vallási elképzelések létrejöttével, melyek minél távolabb sodorják az embert az Egyetlen Istentől, mindinkább kiszorítva őt az emberi tudatból és eltávolítván minket az üdvösségtől. A téveszmék kialakulásának kedvező táptalaja a már említett igehely (lMóz 3:4)
„ ...Már rögtön a Biblia elején a bűnesettel kapcsolatos leírásban találkozhatunk az őscsaló legnagyobb horderejű - és hatásában mind a mai napig érvényes - ámításával, amikor azt hazudta az első emberpárnak, hogy ha esznek is a tiltott fa gyümölcseiből, bizonnyal nem halnak meg. Sőt éppen ellenkezőleg, megnyílnak az ő szemeik és hatalmas tudásra tesznek szert, melynek révén pontosan fogják látni mi a jó és mi a rossz. Az embereknek ugyanakkor hamarosan szembesülniük kellett azzal a ténnyel: a természetben lassan, de biztosan minden enyészni, pusztulni kezd és a halálba vezető út visszafordíthatatlan lesz. Hamarosan hinni kezdtek abban, hogy ha a test el is pusztul, bizonyára maradnia kell valaminek, ami továbbra is él, hiszen a Sátáni ígéret lényegében erről szólt: ,, ...Bizony nem haltok meg... "
(dr. Tonhaizer Tibor, Egyetemes vallástörténet Budapest 2003.14-15.0.)
(Ezen ígéret miatt létezik bennünk az a kettősség saját halálunkkal kapcsolatban, mely szerint tudjuk, hogy be fog következni, de igazán mégsem hisszük el azt. Kétségeink vannak felőle. (Mi a Sátán fő fegyvere? Kétségeket ébreszt.)
„...A szellem és lélekkultusz hagyománya innen került át az özönvíz utáni korszakba, a mezopotámiai és az egyiptomi civilizáció hiedelemvilágába, majd keletről a görögökhöz; itt kapott kidolgozott formát a platóni ideatanban, s a neoplatonikusok közvetítésével végül sajnos a kereszténység is integrálta... "
(dr. Tonhaizer Tibor, Egyetemes vallástörténet Budapest 2003. 15.o.)
E nézetből fakadóan alakult ki az animizmus (lélekhit), illetve ezen túlmenően a túlvilághit. Lényegében ezen fogalmak különböző téves variációi szolgálnak alapul a szerteágazó vallási teóriák létrejöttének. Kijelenthetjük tehát, hogy e nem hiteles alappal rendelkező vallások maguk sem lehetnek hitelesek. Több ezer esetleg mai is létező vallás származtatható erről a tőről. Napjainkban is a legjellemzőbbek, melyek a legnagyobb tömegekre fejtik ki a hatásukat, a következők:
Hinduizmus
Buddhizmus
- Kínai vallásosság - Taoizmus
- Konfucianizmus
Judaizmus
Iszlám
Illetve a modem kor vallásai.
Röviden ezekről, vizsgáljuk meg miért nem biblikusak.
2. Hinduizmus
A hindu világszemlélet alapja egyetlen, az egész világra, az egész mindenségre, minden időkre érvényes törvény vagy elv. Mindegy, hogy milyen úton is jár a hívő lényeg, hogy megtalálja az örök igazság forrását, vagyis rátaláljon erre az egész világegyetemet mozgató, örök törvényre. De vajon mi az, ki az, akihez a hívő oly sokféle úton eljuthat. Ez a végső valóság a Brahman (szent hatalom) minden dolog lelke és belső lényege. Brahman végtelen és kezdet nélküli istenség, melynek különböző megnyilvánulásait személyesítik meg az istenek és istennők. Minden isten Brahman teremtménye és önmaga azonos valamennyi istennel. A világ teremtése folyamatként szemlélhető, amelyben az isten Brahman átalakul világgá, és ismét átalakul istenné. Az ősanyagból az isten beavatkozásának hatására kezdetét veszi a világevolúció. Brahman az örök törvény értelmében rendezi a világot. A föld a hindu hiedelem szerint korong alakú, felszíne alatt poklok és alvilágok sokasága található, ahol démonok tanyáznak. A felső világoknak ugyanúgy megvannak a maguk lakói, itt munkálkodnak az istenek és a jó szellemek. A hindu történelemszemlélet egy örök, megállíthatatlan körforgásban hisz, amely abszolút értelemben vett végső elmúlást nem feltételez. A hinduizmusban a lét célja nem más, mint a nagy okulás, a magunk okozta bukásokon és felemelkedéseken keresztül való megismerés és lassú tökéletesedés. A bün a törvénnyel való szembeszegülés, amiért nem jár viszont örökké tartó büntetés. Az átmeneti büntetés egyetlen célja, hogy a lázadó visszatérjen a jó és a békés útra, mintegy megtalálja a világegyetem békéjével való összhangot.
Kulcsfogalomnak számít a „Karma" kifejezés, melynek jelentése, cselekedet, tett, mű. A karma a szabad akarati döntéseinken keresztül dönti el sorsunkat, s ily módon élünk annak kötelékében. A hinduk szerint a Karmából való szabadulás az emberi élet célja - hiszen felismeréseink révén elhal a létszomj és egyre kevésbé kötődünk az anyagias világhoz.
Mivel az ember nem képes ezt az állapotot egyetlen élet folyamán elérni, ezért kell nagyon sokszor újjá születnie. így jutnak el a mélyen antibiblikus reinkarnáció (újjászületés) tanához.
Mi a Bibliától eltérő a hinduizmusban?
A hinduizmus Brahmanja személytelen, akiben az erkölcsileg rossz is benne lakozik.
A hinduizmus szerint az emberi lélek halhatatlan.
A megváltás mibenléte az egyéni létezésből való kilépés, bejutás a személytelen önvalóba,
Brahmanba.
Csak a szellemi fejlődés különleges fokára emelkedettek juthatnak el a beolvadáshoz.
A megváltást az embernek saját magának kell elérnie.
3. Buddhizmus
A vallást Buddha alapította. Megváltástana négy nemes „igazságra" alapul. Minden lét szenvedés. A szenvedés oka a lét szomj ázása. Szükségszerű a szenvedés megszüntetése, életvágy kihunyása (nirvána).
- A nirvána elérésének útja.
Buddha szerint az emberi életet nem irányítja sem sors, sem pedig valamiféle istenség. Az ember kizárólag önmaga ura, képes irányítani saját sorsát. Az élet tulajdonképpen szenvedés, de ha az ember ezt belátja és etikus életet él akkor képes önerejéből megállítani az életkerék körforgását és ezáltal megszabadul az örökös reinkarnációtól. A nirvána állapotába kerülő személy megváltotta önmagát. Buddha nem foglalkozott sem a lélek, sem pedig az istenek létezésével. Az embert és nem égi hatalmat tett felelőssé a létforgásból való kikerülés lehetőségéért. Mindenkor a felismerés és a belátás a lényeges nem pedig a hit. Maximálisan toleránsnak kell lenni mindenki és minden iránt. A rossz gyökere nem a bűn, hanem a haszontalanság. Miért nem biblikus? Önmegváltást hirdet.
- Nem szerepel benne egy világ felett álló teremtő.
Végső cél a nirvánába jutás, az életvágy kihunyása.
Végső cél a nirvánába jutás, az életvágy kihunyása.
4. Kínai vallás
Alapvetően többisten-hitű. Az istenek az átlagosnál hatalmasabb emberek, akik nem mindenhatóak. A főisten egy meghalt ősatya SANG-TI. Feladatainak ellátásában több segítője volt. Közben kialakult az Ég tisztelete. Az idők folyamán ez SANG-TI-t kiszorította a nép vallásos életéből. A harmadik kultusz a Föld kultusza volt. A kínaiak szerint az ember a föld és az ég az univerzum három alkotórésze. Az univerzizmus klasszikus elméletére épül a klasszikus jin és jang ellentét, de a két erő igazából nem ellentétes, hanem kiegészíti egymást. Kiemelkedő szerepet játszik a természet tisztelete mellett az ősök kultusza és a halottkultusz. Minden embernek két lelke van az anyagi és a szellemi. Miért nem biblikus?
Többisten-hitű.
Teremtménytisztelő.
Halottkultusz (kapcsolatot feltételez élők és holtak között).
Átváltozó és halhatatlan lélekről beszél.
5Judaizmus
Kiindulópontja Izrael vallása. Kiemelt szerepe van az ember szabad akaratának. Nem ismeri az „eredendő bűn" tanítását. A bűnt az emberi természet gyengesége idézi elő. Nem létezik olyan bűn, ami ne lenne megbocsátható. A judaizmus eszmeiségének sajátossága az emberi család egységességének gondolata, az emberiség egyetlen közös őstől származik. Izrael, mint isten választott népe az emberiség legtisztább hitének őre, feladata az igazságosság és az irgalom gyakorlása általi példamutatás. "Nézete szerint neoplatonikus eszmék hatására elterjedt az a nézet, hogy a lélek a halál után tovább él, majd pedig a feltámadáskor ismét egyesül a testtel. A Messiás Dávid király leszármazottja lesz, de teljes mértékben emberi személy. Elítéli az aszkézist és a cölibátust. Nagy szerepet szán a jótékonykodásnak. Nem ítél kárhozatra más hitűeket, noha mindig megvetette a pogányságot és a bálványimádást. Miért nem biblikus?
- Halhatatlan lélekről beszél.
- Jézus Krisztus Istenségét és Messiási mivoltát nem ismeri el, így nem ismeri el a megváltást sem.
- Nem teljes egységben szemléli a Szentírást.
6. Iszlám
A 622-ben Mohamed által alapított vallás két fontos eleme a megingathatatlan monoteizmus (egyistenhit) és az utolsó ítéletbe vetett hit. A világot teremtő és fenntartó isten Allah, aki egyedüli ura a mindenségnek. Allah a semmiből teremtette a világot, az élettelen dolgokat épp úgy mint az angyalokat és az embereket. A teremtett világ kifogástalanul működött mígnem az egyik főangyal Iblisz fel nem lázadt teremtője ellen (ugye ismerős történet?) és maga mellé nem állította az angyalok egy nagy részét. A fellázadt angyalok - dzsinek - folyton azon fáradoznak, hogy az embereket bűnre csábítva félrevezessék, és teremtőjük ellen fordítsák. Az iszlám bűn és kegyelem tana is nagy hasonlóságot mutat a zsidó-keresztény eszmeiséggel. Az emberiség bűnbeesése a korán tanítása szerint kiemelkedő eseménye a világ történelmének. Ennek következtében távolodtak el az emberek az istentől-, Allahtól-, aki viszont kegyelmes úr és prófétákat küldött az elveszendőkhöz azon célból, hogy őket megmentse az örök élet számára. Sorrendben az utolsó próféta volt Mohamed, az iszlám tanítás szerint Allah 314. küldötte. Nem lett volna szükség az ő szolgálatára akkor, ha zsidók és a keresztények nem tértek volna le az igaz útról. A zsidók nem teljesítették missziós küldetésüket a keresztények pedig, a Szentháromság tannal a „többisten-hit" irányába sodródtak. A muzulmánok minden vallás követőinél jobban hisznek a predesztinációban (eleve elrendelés). Az emberi lények mindegyikének megvan az isten által előre kijelölt sorsa. Isten a világ végén feltámasztja a halottakat, majd végítéletet tart felettük s az emberek sorsa ekkor örökre eldől. A feltámadottak vagy a paradicsomba vagy a gyehennára - pokolba - jutnak. A menyországba jutókra örök boldogság vár, a pokolba jutókra viszont örök gyötrelem. Az örök gyötrelem viszont csak a nem muzulmánokra vonatkozhat. A bűnbe esett muzulmánok számára még van lehetőség a megtérésre. A gyerekek és a betegek külön elbírálás alá esnek, ők az úgynevezett „aráf'-ba kerülnek. Sorsukról a későbbiekben történik döntés. Az iszlám egyértelműen keverék vallás. Egy vallásalapító hozta létre ötvözetéül az ősi arab törzsi vallásnak a zoroasztrianizmusnak a zsidó és a keresztény vallásnak. Úgy tűnik, hogy Mohamed a zsidó és keresztény vallás alternatívájaként hozta létre, saját népe számára, mintegy rájuk szabottan. Miért nem biblikus?
Ember alapította.
A Korán által bemutatott Allahtól nem csak kizárólag a jó, hanem a rossz is származik.
- Allah félelmetes, nem kiszámítható.
- Magasan a többi vallás felettinek állítja be önmagát, az összes többi vallást pogánykultusznak tekinti.
A Koránt olvasva rádöbbenhetünk, hogy szó sincs az iszlámban Allahtól vett kinyilatkoztatások hiteles, torzulásmentes átadásának bizonyosságairól. Mohamed egyedül tanúskodott az általa közvetített isteni kinyilatkoztatásokról. (Az 0 és Újszövetség szerzői számtalanszor egymást idézik.)
- Vagyis egyetlen személy kijelentései alapján kell hitelt adnunk Allah kijelentéseinek.
- A biblia nem kis számban tartalmaz próféciákat-, jövendöléseket-. Létezik közöttük olyan is amely már beteljesedett.( Például Jézus Krisztis színrelépése, pápai hatalom stb.) Mohamedről egyetlen jövendölés sem található a koránban.
- Nem ismeri el a Szentháromságot.
Az üdvösség cselekedetek által is elérhető.
7. A modern kor vallása
Főbb modernkori vallások: Báháizmus Christian Science Hare-Krisna mozgalom Scientológiai egyház Transzcendentális meditáció
Az utolsó napok szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza Az egyesülési egyház New Age mozgalom
Fent említett vallásoknak külön-külön taglalása helyett cálra vezetőbb, ha közös jellemzőiket említjük csak meg.
Valamennyi XIX.-XX. századi keletkezésű.
Mindegyiknek az egész világot misszionáló hivatástudata van.
Valamelyik nagy világvallás talajáról indulnak, de eszmerendszerük és a hitgyakorlatuk
keverék.
Az alapító személyének általában rendkívüli jelentősége van. Sokszor rendkívüli tisztelet
„ istenítés" illeti meg és nem számít esetlegesen a kétes erkölcsű múltja sem.
Kiinduló vallásuk szent iratán kívül saját kinyilatkoztatásuk is van.
Többnyire jól szervezettek, impozáns kiadványaik, épületeik vannak. Jól menő,
jövedelmező vállalkozások.
Tanításuk a modern ember pszichikai problémáira koncentrál.
Általában magasrendű pozitív elemek keverednek bennük primitív és téves elemekkel.
(A megemlített vallások kivonatos ismertetéséhez dr. Tonhaizer Tibor Egyetemes vallástörténet című műve nyújtott segítséget)
Röviden érdemes megemlítenünk még azon gyülekezeteket, melyek a mai kor emberét leginkább érintő - gyakran negatív - hatást fejtik ki.
8. Jehova tanúi
A vallás ugyan Biblia alapú, de sajnos sok esetben rendkívül képzetlen, az átlagember által is rendkívül könnyen zavarba ejthető „tanuk" képviselik azt. Tudásszintjük, stílusuk miatt
gyakran válnak nevetség tárgyává. Általuk a megfelelő vallási ismeretekkel nem rendelkező emberek könnyen alakítanak ki ellenérzéseket a vallással és Istennel kapcsolatban. Előadás módjuk gyakran tolakodó, az esetleg felmerülő kérdésekre gyakran félrevezető vagy nem értékelhető választ adnak. Felmerülhet emiatt a laikus, de jogos kérdés Istennel illetve a Bibliával kapcsolatosan: nem túl gyenge lábakon álló dolog ez ahhoz, hogy segítségünkre lehessen? A „Jehova tanúi" magukat tartják az Isten által kiválasztott népnek. Jézus Krisztus Isteni mivoltát nem ismerik el.
9.-A Hit gyülekezete.
Jeles Prédikátoruk, a már - már prófétának mondott, jól öltözött úr, a laikus ember számára rendkívüli tudásanyaggal rendelkezve, a kelleténél talán teátrálisabb, dinamikusabb előadásmódjával kápráztatja el a szavára szomj azokat. A gyülekezet jól szituált, boldognak látszó emberekből áll, kiváltképp a kamerák előtt az első sorokban. Egyes résztvevők esetenként - állítólag a Szentlélek által - önkívületbe esnek és a földön fekve, rángó mozdulatokat végeznek. (Találkozhatunk a Bibliában hasonló jelenséggel, de az a legkevésbé sem a Szentlélek által történik. A Szentlélek ily módon sohasem nyilvánul meg.) , A szertartás közben illetve befejeztével a Biblia szellemiségéhez egyáltalán nem illeszthető zenével és énekkel dicsőítik istenüket, majd pedig a képernyőn feltűnik a gyülekezet számlaszáma. Itt szeretném közzétenni a négyes ismérvet, melynek segítségével könnyen megállapítható, ki a hamis próféta, ki vagy mi tekinthető hamisnak Isten szempontjából:
A négy feltétel:
1., Megegyezik-e a törvénnyel (Tízparancsolat). 2., Beteljesednek-e a próféciái (Jövendölései). 3., Testben létező megváltónak mondja-e a Jézust. 4., Látszik-e rajta az isteni lelkület.
Gondoljunk csak vissza az e részben említett vallásokra vagy azok képviselőire, melyik felel
meg ennek a feltétel négyesnek?
Nézzük meg e szempontból esetleg az utóbb említett Hit Gyülekezetét!
1., Összejöveteleiket, „istentiszteleteiket" vasárnap rendezik, holott az Istentisztelet napja a
szombat. (4.parancsolat)
2., Nem tudok olyan esetről, de szerintem senki sem, hogy a gyülekezet szónokának
bármilyen jövendölése beteljesedett volna.
3., A harmadik feltételnek talán megfelel az előadó.
4., Az előadás stílusa semmiféle szempontból nem illeszkedik Isten lelkületéhez.
Láthatjuk Sátán mi mindent felkínál nekünk! Minden követ megmozgat szinte mindenki
találhat magának vallást, ha éppen azt akar.
Olyat is kaphatunk, ami igen közel áll a Bibliához, rengeteg szép és nemes gondolatot
tartalmazó kijelentéssel találkozhatunk, de talán itt rajzolódik ki igazán Sátán kedvelt
módszer, az igazság és a hazugság keverése.
Szüntelenül munkálkodik: csábít, hazudik, csapdát állít.
Eszközeinek tárháza igen bőséges és minden lehetőséget kihasznál célja elérésének
érdekében. A cél az ember megsemmisítése, hogy minél többen szembesüljünk a második
halál élményének átélésével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése