Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában

Lukács Evangyélioma 2. rész

  1. És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék. 
  2. Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó. 
  3. Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába. 
  4. Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába,a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt; 
  5. Hogy beirattassék Máriával, a ki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala. 
  6. És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai. 
  7. És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál. 
  8. Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett. 
  9. És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének. 
  10. És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen: 
  11. Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. 

  12. Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban. 
  13. És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, a kik az Istent dícsérik és ezt mondják vala: 
  14. Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat! 
  15. És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlök a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, a melyet az Úr megjelentett nékünk. 
  16. Elmenének azért sietséggel, és megtalálák Máriát és Józsefet, és a kis gyermeket, ki a jászolban fekszik vala. 
  17. És ezt látván, elhirdeték, a mi nékik a gyermek felől mondatott vala. 
  18. És mindenek, a kik hallák, elcsodálkozának azokon, a miket a pásztorok nékik mondottak. 
  19. Mária pedig mind ez ígéket megtartja, és szívében forgatja vala. 
  20. A pásztorok pedig visszatérének, dicsőítvén és dícsérvén az Istent mind azok felől, a miket hallottak és láttak, a mint nékik megmondatott. 

Advent 4 - 2016

A negyedik adventi gyertya jelentése

Amikor pedig a negyedik gyertya lángja is felragyog, eszünkbe juthat a napkeleti bölcseket vezető betlehemi csillag ragyogása.

Ha tehát már mindegyik gyertya ég, ez azt jelenti, hogy elérkezett a karácsony: boldogan ünnepelhetjük Jézus Krisztus születését, a nekünk adott végtelen Szeretetet.

Advent 3 - 2016

A harmadik adventi gyertya jelentése

A harmadik héten, amikor felgyulladnak immár három gyertya lángjai, arra a világosságra gondolhatunk, ami a pásztorokat is megvilágította. Eljött a világ világossága, és a sötétségből szabadulást hozott mindannyiunknak.

Advent 2 - 2016

A második adventi gyertya jelentése

A második gyertya arra emlékeztet minket, ahogy az angyal hírül adta Máriának, majd Józsefnek is az örömhírt, hogy ők nevelhetik fel Isten Fiát, Jézust.

Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az õ markába? Kicsoda kötötte a vizet az õ köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod? Péld 30:4 (KAR)

Advent - 2016

Remény - Béke - Öröm - Szeretet

Az első adventi gyertya jelentése

Az első gyertya meggyújtásakor végiggondolhatjuk azokat a próféciákat, amik a Messiás eljövetelét előre meghirdették. Isten annyira szeret minket, hogy már jóval a születésünk előtt gondja volt ránk. Jézus bennünket helyettesítő áldozatát előre hirdették a próféták. Hangzik ma is, utólag ez az örömhír: hogy úgy szereti Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen (János evangéliuma, 3. fejezet).

Hálaadás - Thanksgiving

Zsoltárok 69:31 Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.

Zsoltárok 107:22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az õ cselekedeteit örvendezéssel!

Zsoltárok 116:17 Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.

DICSŐSÉGES GYŐZELEM

És ekkor azt mondta az Úr Józsuénak: Lásd! Kezedbe adtam Jerikót…

—Józsué könyve 6:2

Ha győzelmet akarsz a régi szokásaid felett, nézd meg, hogy hogyan foglalta el Izrael az Ígéret földjét. A győzelem fő alapelvei itt találhatók. Először is figyeljük meg, hogy Isten Józsuéval múlt időben beszél: „Én már megcsináltam. Már megvan.” Ugyanígy a te győzelmed is Jézus Krisztus befejezett munkája. Az Úr már győzelmet adott a testi életed felett—csak annyi dolgod van, hogy ezt elhidd.

A második alapelv az, hogy kövesd Isten a győzelemhez vezető tervét, még akkor is, amikor nem érted azt. Isten győzelmi terve Jerikó ellen igen érdekes volt. Amikor Józsué összehívta a vezetőket, hogy megmagyarázza nekik a város körüli menetelés tervét, valószínű kezdtek kételkedni abban, hogy valóban ezt a fickót kell‐e kövessék.

ISTEN TERVE A TE HELYZETEDBEN IS FURCSÁNAK TŰNHET. ÉS LEHET, HOGY

VONAKODNI FOGSZ ATTÓL, HOGY MEGPRÓBÁLD. MÉGIS FOGADD EL AZ ISTEN

ÁLATL SZÍVEDRE HELYEZETT SUGALLATOKAT.

A harmadik alapelv az volt, hogy az emberek győzelmi kiáltást kellett hallassanak—akkor, amikor a falak még álltak. Ez a hit és a várakozás kifejezése volt.

Hihetünk Isten Igéjében. Ő megígérte, hogy munkálkodni fog. Dicsérjük Őt a megígért győzelmekért. Isten nem akarja azt, hogy vereséggel távozz, miközben a tested és a tested erősségei uralkodnak rajtad. Add oda Neki az életedet, és higgy Benne. Ő le fogja rombolni a falakat.

Atyánk, köszönjük, azt a csodálatos győzelmet, amit megtapasztalhatunk Jézus

Krisztus ereje által. Köszönjük Neked, hogy szabaddá teszel minket a múlt

bűneitől.

AMEN

OKTÓBER 31. – A REFORMÁCIÓ EMLÉKNAPJA

Luther Márton (Martin Luther) a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német ágostonrendi szerzetes 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. Luther téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette. Ezt követően Luther III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget. Nézetei hosszas harcok árán utat törtek és az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a nála is radikálisabb, Kálvin János (Jean Calvin), genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja. A történelemi protestáns felekezetek A REFORMÁCIÓ EMLÉKNAPJÁN emlékeznek meg az ellenreformáció áldozatairól, köztük a gályarabnak eladott prédikátorokról.

ISTEN ÉRTÜNK VAN

Amikor Józsué Jerikónál volt, föltekintett, és látta, hogy egy férfi áll előtte,

kivont karddal a kezében. És odament hozzá Józsué, és megkérdezte tőle: Közénk

tartozol, vagy ellenségeinkhez? Az pedig így felelt: Nem, hanem én az Úr

seregének a vezére vagyok. Most jöttem. Ekkor Józsué arccal a földre borult

előtte…

—Józsué könyve 5:13‐14

Józsué terhe nagy és félelmetes volt. Isten az egész nép vezetésének felelősségét ráhelyezte. Miközben Jerikó fölött állt—és valószínű, hogy stratégiai terven gondolkozott, hogy hogyan ostromolják meg a falakat—látott egy embert kivont karddal a kezében. Józsué megkérdezi, „Te velünk vagy, vagy az ellenségeinkkel?”

Ahogy meghallotta, hogy ez az ember Istentől van, elkezdte imádni Őt. Emiatt tudhatjuk, hogy ez a vezér nem más, mint Jézus Krisztus. Egy angyal nem fogadta volna el, hogy leboruljon előtte.

Sok idő kellett ahhoz, hogy felismerjem, hogy Isten nem az ellenségeimmel van, hanem velem. Régen úgy képzeltem, hogy Isten csak arra vár, hogy hibázzak, hogy megbüntethessen. Azt hittem, hogy meg fog büntetni, mert nem mindig viselkedtem úgy, ahogy kellett volna.

AMIKOR IGAZÁN TALÁLKOZOL ISTENNEL, AKKOR TUDATOSODIK BENNED, HOGY

ISTEN VELED VAN.

Ahogyan Pál mondta, „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” (A Rómaiakhoz írt levél 8:31). Ha Isten a mi oldalunkon áll, akkor hogyan veszíthetnénk?

Atyánk, köszönjük, hogy biztosítasz minket arról, hogy Te a mi oldalunkon állsz.

Uram, a te nevedben szembenézünk a problémáinkkal. A Te nevedben megyünk,

hogy elfoglaljuk azokat a területeket, amiket ígértél nekünk.

ÁMEN.

A HOLNAP BIZONYTALANSÁGA

Józsué ezt monda a népnek: Szenteljétek meg magatokat, mert holnap

csodákat tesz köztetek az Úr.

—Józsué könyve 3:5

A pusztai út már az Izraeliek háta mögött volt, és most egy teljesen új megtapasztalás következett az Úrral. Negyvenévnyi vándorlás sokat megtanított nekik önmagukról és Istenről. De most egy bizonytalan jövővel néznek szembe.

Az ismeretlen, még nem tapasztalt út sokszor félelmet okoz az ember számára. Lehet, hogy egy új állásom lesz—vajon képes leszek‐e helyt állni? Vajon mit hoz a holnap?

Józsué odaállt az emberek elé, és bátorította őket a következő szavakkal, „Szenteljétek meg magatokat, mert holnap csodákat tesz köztetek az Úr.” És ezt kell nekem is a fejemben tartanom. „Holnap az Úr...” Látod, Isten már előttem jár. Isten már ott van.

Annak ellenére, hogy a jövővel kapcsolatban sok a bizonytalanság, vannak bizonyosságaink is—azok, amik tegnap történtek. A múlt bizonyosságot ad a jövővel kapcsolatban. Isten múltbeli szabadítása előre vetíti Isten jövőbeli szabadítását.

ANNAK ELLENÉRE, HOGY A JÖVŐ BIZONYTALAN, ISTEN BIZONYOSSÁGÁVAL

NÉZHETÜNK VELE SZEMBE.

Isten nem fog elhagyni. Ő sosem fog téged elengedni. Az az Isten, aki végigvitt téged a pusztán, egészen addig fog vezetni, amíg elfoglalod az egész földet, és birtokba veszed az ígéreteket.

Atyánk, köszönjük azt a reménységet, amely a múltbeli hűségedből ered. Hadd

találhassunk biztonságot és békességet Jézusban, aki megígérte nekünk, hogy

sohasem hagy el, és soha sem hagy cserben minket.

AZ Ő NEVÉBEN IMÁDKOZUNK, ÁMEN.

A MENNY ÉS FÖLD URA

Amikor ezt meghallottuk, megdermedt a szívünk, és még a lélegzete is elállt

mindenkinek miattatok. Bizony a ti Istenetek, az Úr az Isten fönn a menyben és lent

a földön!

—Józsué könyve 2:11

Ráháb Istenről csak hallomásból tudott, de ettől függetlenül tiszta képe volt Róla. „Bizony a ti Istenetek, az Úr az Isten fenn a menyben” mondta. De mivel a menny annyira nagy, vannak olyan emberek, akik azt hiszik, hogy Isten nagyon messze van és teljesen személytelen. Annak ellenére, hogy Istenben erőként vagy hatalomként hisznek, nem hiszik el azt, hogy megismerhetik Őt.

De Ráháb folytatta, és azt mondta, „Ő az Isten lent a földön!” Ez az a hely ahol közeledünk Hozzá, és itt kezdjük megérteni, hogy Ő nem csak a hatalmas erő Istene, hanem a bonyolult részletek Istene is.

A mennyekre nézve Isten távolinak tűnik. Ki vagyok én, hogy Isten gondolna rám? De a zsoltáros ezt írja, „Milyen drágák nekem a szándékaid, Istenem, és mily hatalmas azoknak száma! Számlálgatom, de több a homokszemnél; (Zsoltárok 139:17‐18)

HA VÁGYSZ EGY NAGY LELKI MEGTAPASZTALÁSRA, AKKOR MENJ A

TENGERPARTRA, ÉS VEGYÉL A KEZEDBE EGY MARÉK HOMOKOT. MINDEN

EGYES HOMOKSZEM ISTEN IRÁNTAD VALÓ GONDOLATAIT JELKÉPEZI.

Ráháb úgy kezdett hinni Istenben, hogy csak hallott Róla, de te nemcsak hallomásból ismerheted Őt. A te rendelkezésedre áll Isten tiszta kijelentése Önmagáról az Ő Igéje által.

Atyánk tudjuk, hogy te nem csak egy örökkévaló energia fent az univerzumban.

Hadd ismerjünk meg személyes, szerető Istenként.

JÉZUS NEVÉBEN, ÁMEN.

ISTEN ÖRÖKKÉVELÓ KARJAI

Hajlékod az örök Isten örökkévaló karjai tartanak...

—5 Mózes 33:27

Mivel a jövő ismeretlen és bizonytalan, az ember hajlamos arra, hogy féljen tőle. De ebben a rövid versben három olyan dolgot találunk, aminek van ereje arra, hogy kigyógyítson ebből a félelemből:

  (1) Isten örökkévaló. Mielőtt elérkezel egy bizonyos helyzetbe vagy megtapasztaláshoz, Isten már megelőzött, és ott van.

  (2) Isten a bástyád. A bástya az egy hajlék, egy biztos hely ahol biztonságba lehetsz a vihar idején.

És mennyire biztonságban vannak azoknak, akik hajlékukat Istenben készítették el. Az Ige azt mondja, hogy erős torony az Úr neve; az igaz hozzá fut és megmenekül (Zsoltárok 18:10).

MINDEGY, HOGY MIT HOZ A HOLNAP, ISTEN KÉSZEN ÁLL ARRA, HOGY FENNTARTSON ÉSMEGVÉDJEN MINKET.

Lehet, hogy valaki azt mondja, „Én ezen a héten magam alatt vagyok.” Ez csodálatos. Ez azt jelenti, hogy most már közvetlenül csak Istenre támaszkodsz, mert amikor lekerülsz a mélybe, akkor téged Isten örökkévaló karjai tartanak.

Nem kell féljünk. Az örökkévaló Isten előttünk járt, és ismeri az előttünk levő dolgokat. Ő a mi lakhelyünk, a biztos pontunk. Az Ő kezei mindig alattunk vannak és biztosan fognak minket.

Köszönjük, Atyánk, hogy Te mindig ott vagy, ahol szükségünk van Rád, és hogy a

te örökkévaló karjaid mindig alattunk vannak. Fogj erősen minket ma. Azoknak

akik félnek, adj nekik hitet, hogy elhiggyék, hogy nem engeded elesni őket.

JÉZUS NEVÉBEN, ÁMEN.

Risen (2016)

Clavius, a befolyásos római katonai tribunus és fegyverhordozója, Lucius azt a feladatot kapják, hogy járjanak utána, mi történt Jézus Krisztussal a keresztre feszítést követően, annak érdekében, hogy meggyőződjenek a feltámadt megváltóról szóló szóbeszéd alaptalanságáról, és ezzel elejét vegyék Jeruzsálem felkelésének. A nyomozás végül eredménnyel zárul - ám nem a mindenki által óhajtott formában sikerül teljesítenie a megbízatást.

Risen (2016)

Szereplők:

Joseph Fiennes Clavius

Tom Felton         Lucius

Peter Firth          Pilate

Cliff Curtis          Yeshua

María Botto        Mary Magdalene

Luis Callejo        Joses

Antonio Gil         Joseph of Arimathea

Richard Atwill     Polybius

ISTEN TITKAI

A titkok az Úréi, a mi Istenünkéi; a kinyilatkoztatott dolgok pedig a mieink és a fiainkéi

mindörökké, hogy teljesítsük ennek a törvénynek minden Igéjét.

—5 Mózes 29:28

Két birodalom létezik—azok a titkos dolgok amik az Istenéi, és azok a dolgok amelyekről úgy döntött, hogy kinyilatkoztatja nekünk.

A tudomány sok mindent felfedezett már, de még mindig hatalmas titkok vannak az univerzumban, amiknek még a közelébe sem jutottunk. De Isten mind ismeri őket. És amikor úgy dönt, hogy felfedi azokat előttünk, akkor mi folyamatosan tanulunk. És ugyanez igaz a mi személyes életünkben is.

MI NEM TUDJUK MINDIG, HOGY BIZONYOS DOLGOK MIÉRT TÖRTÉNNEK VELÜNK, DE ISTEN TUDJA.

Válaszokat szeretnénk tudni. Akarjuk tudni, hogy miért. De sokszor Isten válasza egyszerűen ez, „Bízz Bennem.”

Pont úgy ahogyan Isten is teremtett törvényeket a fizikai univerzumban, olyanokat mint az

elektromosság, aerodinamika és a gravitáció, ugyanígy lelki szabályokat is teremtett. És pont úgy ahogyan a fizikai törvények felfedezése hasznára van életünknek, úgy Isten lelki törvényei—a szeretetének a titka, az Ő hűsége, kegyelme és irgalma—is hasznunkra válhat és megáldhat minket.

Nem mindig fogod érteni, hogy mit csinál Isten. De Ő hűséges. Ki fogja nyilatkoztatni a titkait, ha vársz az Ő időzítésére. És egy nap meg fogod köszönni Neki azt a nehézséget, ami miatt most szenvedsz, mert ezáltal Isten titkai kerültek napvilágra.

Atyánk, mi annyira hálásak vagyunk a Te szereteted és törvényed

kinyilatkoztatásáért. Segítsd, hogy megtartsuk a törvényeidet, és a magunk

előnyére, életünk gazdagítására és javítására használjuk azt.

JÉZUS NEVÉBEN, ÁMEN.

SZOLGÁLD AZ URAT ÖRÖMMEL

Nem szolgáltál Istenednek, az Úrnak örömmel és jó szívvel, amikor bőven

volt mindened. Éhezve és szomjazva, mezítelenül, és mindent nélkülözve,

szolgálsz majd ellenségeidnek…

—5 Mózes 28:47‐48

Milyen hatalmas kiváltság az, hogy mi Isten kiválasztott népe vagyunk. És ezzel a kiváltsággal óriási felelősség is jár. Meg kell mutassuk az embereknek azt az örömöt, amit azok kapnak, akik követik és szolgálják az Urat, hogy ők is vonzódjanak Hozzá, és rendeljék Neki alá az életüket.

MI MIND SZOLGÁLUNK VALAKIT. EBBEN AZ ÉLETBEN VAGY A SÁTÁNT, VAGY ISTENT SZOLGÁLOD.

Azok, akik a Sátánt szolgálják, ebben a világban otthon érzik magukat. Azért érzik magukat

kényelmesen, mert jól be tudnak illeszkedni a világba. De a Sátán szolgálatának vége halál lesz.

Azok akik Istent szolgálják, idegenek ebben a világban. Ez azért van, mert minél közelebb

kerülsz Istenhez, annál inkább távolodsz ettől a világtól. De a mi szerető Mesterünk a szívén viseli sorsodat, és a legjobb életet szeretné számodra. Ézért Ő felkészít téged érzelmileg, fizikailag, és lelkileg arra a munkára, amelyre elhívott, és amely az Ő kedve szerint való.

Az Urat szolgálni egy kiváltság és egy áldás. Ha azt a munkát végzed, amelyre Isten elhívott, akkor nem fogod elviselhetetlennek, kibírhatatlannak, és nehéznek érezni. Ő azt mondta, „Az én igám könnyű, és az én terhem boldogító.” Ehelyett örömmel fogod Őt szolgálni.

Uram, segíts nekünk, hogy örömmel végezzük azt a munkát, amire Te

teremtettél. Hadd tapasztaljunk a Te szolgálatod közben örömöt és

elégedettséget.

JÉZUS NEVÉBEN, ÁMEN.

A TEST KIVÉGZÉSE

Emlékezz arra, hogy mit tett veled Amálék népe útközben, amikor kijöttetek

Egyiptomból, amikor találkozott veled útközben, és levágta azokat akik elgyengülve

hátramaradtak, mert fáradt és kimerült voltál, az pedig nem félt az Istentől. Ha majd

megadja neked Istened az Úr, hogy nyugodtan lehetsz a körülötted levő összes

ellenségedtől azon a földön, amelyet Istened az Úr adott neked örök birtokul, akkor

töröld el Amálék emlékét is az ég alól. El ne felejtsd!

—5 Mózes 25:17‐19

A Bibliai tipológiában Amálék a testet jelképezi. Pont úgy, ahogy Amálék is el akarta pusztítani Izraelt, úgy akarja a test is elpusztítani Isten népét. Amikor mi újjászülettünk Isten Lelke által, akkor az ellenségünk, a test elkezdi a harcot ellenünk. A test a Lélek ellen küzd, a Lélek pedig a test ellen.

A TESTÜNK ELLENI TÁMADÁSOK MINDIG A LEGSEBEZHETŐBB HELYEN ÉRNEK MINKET.

A Kolossé 3:5‐ben Isten azt mondja nekünk, hogy öljük meg a testet. Ki kell végezzük. Ez egy igen kemény utastás. De emlékezned kell, hogy mit tett veled a testi élet, és mennyire kihasznált téged. Töröld el! Teljesen pusztítsd el! Ez egy élet‐halál harc. Ha engedsz a testednek, akkor az el fog pusztítani téged.

Lehet, hogy miközben harcolsz a tested ellen nagyon elfáradsz. A csata kemény, de Isten meg akar menteni téged. Isten Lelke győzelmet tud adni a tested felett. Kérd Istent, hogy segítsen neked.

Segíts nekünk Uram, hogy halottnak nyilvánítsuk a régi életünket, és egy olyan

életet élhessünk, ami kedves a Te szemedben és elfogadható Számodra.

JÉZUS NEVÉBEN, ÁMEN

Pünkösd

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:

„ Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen,

hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.”

– Apostolok cselekedetei 2. fejezet, Károlyi-biblia

A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, a kegyelem kiáradásának jelei. Az Újszövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt: "Új szövetséget kötök veletek...akkor majd...új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek...Az én Lelkemet oltom belétek..."(Ez. 36,25-27; 11,19; Jer. 31,31k). Keresztelő János is jövendölt a Szentlélekről: "Jézus majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni" (Máté 3,11) Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb formájában a Szentlélek leszállt Jézusra. Ezért a a katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb. A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja. 1956-ig vigíliája, 1969-ig oktávája is volt, a húsvéti idő a pünkösdöt követő szombattal ért véget. 1969-től pünkösd hétfője már az évközi időhöz tartozik. A pünkösd hétfő Magyarországon munkaszüneti nap.

Eredete az ószövetségi zsidó ünnep, héber nyelven Sávuót, a törvényadás (tóra adásának) emléknapja és az új kenyér ünnepe.

Az Ószövetség szerint az Úr három főünnepet rendelt a zsidóknak. "Háromszor szentelj nekem ünnepet évenként! Tartsd meg a kovásztalan kenyerek ünnepét! Hét napig egyél kovásztalan kenyeret, ahogyan megparancsoltam neked, az Ábib hónap megszabott idején, mert akkor jöttél ki Egyiptomból. Üres kézzel senki se jelenjék meg előttem! Azután az aratás ünnepét, amikor meződ vetésének első termését takarítod be. És a betakarítás ünnepét az esztendő végén, amikor a termést betakarítod a mezőről. Évenként háromszor jelenjék meg minden férfi az Úristen színe előtt (Jeruzsálemben)!" (2Mózes 23:14-17)

Tehát a középső a pünkösd ünnepe, ez az 50. nap. "Számoljatok a szombatra következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. Ötven napot számoljatok a hetedik szombat utáni napig, és akkor mutassatok be új ételáldozatot az Úrnak!" (3Mózes 23:15-16) "Amikor pedig eljött pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szent Szellemmel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy ahogy a Szellem adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi tartózkodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik a Föld minden nemzete között éltek. Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni." (ApCsel 2:1-6)

Péter apostol megmagyarázta az ott levőknek, hogy most teljesedett be, amit Jóel így prófétált: "Az utolsó napokban, így szól az Isten, kitöltök Szellememből minden halandóra, és prófétálnak fiaitok és leányaitok, és ifjaitok látomásokat látnak, véneitek pedig álmokat álmodnak; még szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban Szellememből, és ők is prófétálnak." (ApCsel 2:17-18) Jézus is megígérte a Pártfogót, akit Ő küld el az Atyától, "az Igazság Szellemét, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam." (János 15:26b). "Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek; mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm Őt hozzátok. És amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet. A bűn az, hogy nem hisznek énbennem; az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett." (János 16:7-11) Tehát Jézus kitöltötte Szent Szellemét.

Szentírásból ismert Húsvét után az ötvenedik napon tartják. Így pünkösdvasárnap (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: május 10., a legkésőbbi pedig június 13.

Görög nevének (πεντηκοστή, pentékoszté) a jelentése is 50, a magyar pünkösd szó ebből származik. Hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik ókori keresztény írók (Tertullianus, Órigenész), ünneplése egyidős az egyházzal, tehát az apostolok idejéből való. A bérmálás szentségét hagyományosan pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

Forrás:Wikipédia

Mi történt áldozócsütörtökön...

...ami miatt a hitvalló keresztyénség fontosnak tartotta és tartja ma is e napnak ünneplését? 

Egyre gyakrabban találkozhatunk olyan magukat keresztyénnek valló emberekkel, akik zavarba jönnek, ha megkérdezik tőlük, minek az ünnepe áldozócsütörtök. Az ősegyház ezt a napot úgy nevezte: ascensio Domini (az Úr felemeltetése), német nyelven: Himmelfahrt (mennybemenetel), angol nyelven: Holy Thursday (szent csütörtök), amely elnevezésekből valamelyest lehet következtetni arra, hogy mi is történt egykor azon a napon. A magyar „áldozócsütörtök” elnevezés viszont semmit nem árul el – éppúgy, mint például a húsvét – arról a hívő keresztyének számára olyan fontos és hiterősítő, biztató eseményről, ami egykor azon a napon történt, amikor  Krisztus 40 nappal feltámadása után felemeltetett a mennybe. (Az áldozócsütörtök elnevezés a középkori magyar római katolikus egyházban terjedt el, mint a húsvét utáni szentáldozás utolsó napjának a neve.)

De hát mi is történt azon a napon, ami miatt a hitvalló keresztyénség fontosnak tartotta és tartja ma is e napnak ünneplését? 

Először is, az a nap az ószövetségi próféciák beteljesülése volt.

Az Újszövetség szerint amikor a feltámadott Krisztus tanítványai szeme láttára felemeltetett a mennybe, ószövetségi prófécia teljesedett be: Zsolt. 68,19. Zsolt 110,1-2.  Isten a megváltást tökéletesen befejező, megfeszített és feltámadott Krisztust felemelte a dicsőségbe. Minden úgy történt, ahogy azt Isten a Messiásról előre kijelentette prófétái által. Mert Isten nem improvizál, nem „ígérget”, hanem itt a földön is mindennek az Ő megváltó terve szerint kell történnie. Ezért mi is még be nem teljesedett ígéreteinek beteljesülésére biztosan számíthatunk. 

Jézus dicsőségbe öltözve vonult be a mennybe

Míg karácsonykor ártatlan kisdedként érkezett a földre, akinek többször is menekülnie kellett, akit lehetett elárulni, kigúnyolni, megkorbácsolni és megfeszíteni, addig feltámadása után minden megváltozott. A feltámadás hajnalán lehulltak testéről a halál kötelei, majd 40 nap múlva tanítványai szeme láttára felemeltetett a mennybe. Előtte tanítványaitól elbúcsúzott, elmondta nekik, hogy hova megy.

Mennyei, dicsőséges bevonulását emberi szem nem láthatta, de hogy mi történt akkor, a számunkra ma még láthatatlan világban, a Szentlélek tudtunkra adta az efézusbeliekhez írt levélben: „Felment a magasságba, (hadi) foglyokat vitt magával, ajándékot adott az embereknek.” (Ef. 4,8) Lásd még: Kolossé 2,15. A Szentlélek tehát azt jelentette ki, hogy Jézus mint hadvezér az ellenség legyőzése után angyali seregek szeme láttára bevonult a mennybe. Ugyanakkor hadifogolyként vonuló démonok hada jelezte Jézus kozmikus győzelmét a Sátán és hadai felett.

De Jézus ezen a diadalúton mást is vitt magában, s ez győzelmének legértékesebb része volt. Vitte magában a választottak, a megváltottak sokaságát: „(Minket...) együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, a Krisztusban” (Ef. 2,6). A Jézus mennybemenetele napján tehát velünk – akik még akkor nem is éltünk - történt valami csodálatos dolog, ami ma még hitünknek drága kincse, vitt bennünket is a mennybe.

Hova ment Jézus?

Sokan kérdezik, tulajdonképpen hova ment Jézus. Valahova az űrbe? Átváltozott valamiféle energiává? Megfoghatatlan, láthatatlan, anyag nélküli istenséggé változott volna? Milyen jó, hogy a Szentlélek a Bibliában egyértelmű és világos választ ad erre a kérdésre is, amikor azt mondja: „Ez a Jézus, aki felviteték tőletek a mennybe, akképen jön el, amiképen láttátok őt felmenni a mennybe.” (Acs 1,11) A válasz tehát világos, Jézus a mennybe ment. A Biblia szerint a menny az a hely, ahol Krisztus feltámadott testben „ül az Atya jobbján”. Ma is ott van, és onnan jön el majd ítélni élők és holtak felett. A menny tehát olyan hely, ahova Jézus elment, hogy helyet (toposz) készítsen övéinek. A Krisztusban hívők tehát hiszik-tudják, hogy hova mennek a biológiai halál, illetve a test feltámadása után. Nem a levegőben lebegnek, nem a felhőkről figyelik a földet, hanem oda mennek, ahol Krisztus van, aki helyet készített nekik! Jézus mennybemenetele ezt a boldogító hitet is erősíti bennünk.

Szokták kérdezni, hogy ha Jézus test szerint a mennyben van, hogyan értsük azt, hogy velünk marad a világ végezetéig? A Heidelbergi Káté így válaszol erre a kérdésre: „Krisztus valóságos ember és valóságos Isten. Emberi természete szerint nincs többé e földön, de istenségére, fenségére, kegyelmére és Lelkére nézve soha nem távozik el tőlünk.” (HK 47.) A Biblia sehol nem igazolja azt az elképzelést, hogy Jézus, mennybemenetele után, akár valamilyen élettelen anyagban, akár élő hívőkben, vagy éppen egy szent emberben, esetleg valamilyen ún. szentségben, testi alakban jelen lenne! A testet öltött, mennyei Krisztussal mi csak a Szentlélek által munkált hit által lehetünk kapcsolatban.

 Mit csinál Jézus a mennyben?

Megérkezése után tíz nappal elküldte a Szentlelket, ahogy azt megígérte búcsúbeszédében. A Szentlélek volt azoknak a gazdag ajándékoknak forrása, akin keresztül „ajándékot adott az embereknek”, az egyháznak, Amikor Krisztus az Atya jobbjára ült, megkezdte kozmikus uralkodását, míg ellenségei lábai alá nem vettetnek (Zsoltárok 110, 1-2). Ezt az uralkodást már senki nem tudja megakadályozni, késleltetni, meghiúsítani. Amikor uralkodásának ez a mennyei szakasza letelik, visszajön majd ítélni élőket és holtakat.

Krisztus mennybemenetelének hiterősítő üzenete van a földön küzdő egyház számára is. Sok bibliai ige erősíti azt az üzenetet, hogy az egyház Ura mint mennyei Főpap közbenjár az övéiért: Zsid 4,15.  Hisz a földön küzdő egyház népét sokféle erőtlenség, kísértés és bűn gyengíti, ezért szükségünk van arra, hogy a mennyei Főpap Krisztus szüntelen közbenjárjon érettünk, mert lehetetlen, hogy azok közül, akiket Ő kiválasztott az üdvösségre, egy is elvesszen.

Ugyanakkor mint Király kormányozza a világtörténelem eseményeit, és védelmezi, vezeti az Ő népét, amely itt a földön ezer veszély között vándorol. Kálvin így ír erről: „Ez volt a legfenségesebb győzelmi bevonulás, melyet Isten készített, amikor Krisztus, legyőzve a bűnt, legyőzve a halált, a Sátánt megfutamítva, megdicsőülve az egekbe emeltetett, hogy az Ő egyházát, mint egy dicsőséggel megkoronázott Király kormányozza.” Ennek a kormányzásnak célja az ő népének, az egyháznak a mennyei dicsőségbe juttatása.

Áldozócsütörtökön tehát az egyház dicsőséges jövőjét ünnepli!

Dr. Sípos Ete Álmos

Forrás:parokia.hu/hir

Nincs itt, mert feltámadt a halálból - Húsvét

Nagypéntek

Jézus megfeszítése

20 Miután kigúnyolták, levették róla a bíborruhát, felöltöztették saját ruhájába, és kivitték, hogy megfeszítsék őt.
21 Kényszerítettek egy arra menő embert, cirénei Simont, Alexander és Rufusz apját, aki a mezőről jött, hogy vigye a keresztet.
22 Elvitték őt a Golgota nevű helyre, ami ezt jelenti: Koponya-hely,
23 és mirhás bort adtak neki; de ő nem fogadta el.
24 Ekkor keresztre feszítették, és megosztoztak a ruháin, sorsot vetve, hogy ki mit kapjon.
25 Kilenc óra volt, amikor megfeszítették.
26 Felirat is volt a kereszten az ellene emelt vádról, amely így szólt: A ZSIDÓK KIRÁLYA.
27 Vele együtt feszítettek keresztre két rablót, egyet jobb, egyet pedig bal keze felől.
28 (És így teljesedett be az Írás, amely ezt mondja: "És bűnösök közé számlálták.")
29 Az arra járók fejüket csóválva káromolták, és ezt mondták: "Nosza te, aki lerombolod a templomot, és felépíted három nap alatt,
30 mentsd meg magadat, szállj le a keresztről!"
31 Hasonlóan csúfolódtak a főpapok is maguk között az írástudókkal együtt, és így szóltak: "Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni.
32 A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le a keresztről, hogy lássuk, és higgyünk." Azok is gyalázták, akik vele együtt voltak megfeszítve.

Jézus halála

33 Amikor tizenkét óra lett, sötétség támadt az egész földön három óráig.

34 Három órakor Jézus hangosan felkiáltott: "Elói, elói, lámá sabaktáni!" - ami ezt jelenti: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?"

35 Néhányan az ott állók közül, akik meghallották, így szóltak: "Nézd, Illést hívja."

36 Valaki elfutott, megtöltött egy szivacsot ecettel, nádszálra tűzte, inni adott neki, és így szólt: "Lássuk csak, eljön-e Illés, hogy levegye?"

37 Jézus azonban hangosan felkiáltva kilehelte lelkét.

38 Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt.

39 Amikor a százados, aki vele szemben állt, látta, hogy így lehelte ki lelkét, ezt mondta: "Bizony, ez az ember Isten Fia volt!"

40 Voltak ott asszonyok is, akik távolról figyelték; köztük a magdalai Mária, továbbá Mária, a kis Jakab és József anyja, valamint Salómé,

41 akik követték őt, és szolgáltak neki, amikor Galileában volt, és sok más asszony is, akik vele mentek fel Jeruzsálembe.

Az utolsó vacsora - Nagycsütörtök

Húsvét első napjának estéjén Jézus tanítványai körében fogyasztotta el az utolsó vacsorát. Ezt az ünnepet az Úr a zsidó nép Egyiptomból való szabadulásának emlékére rendelte el.

   Étkezés közben "vette Jézus a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak adta és így szólt:

   - Vegyétek és egyétek, ez az én testem. Majd vette a poharat, hálát adott, tanítványainak adta és így szólt:

   - Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, az újszövetség vére, mely sokakért kionttatik a bűnök bocsánatára" (Mt. 26:26-28).

   Amikor Izrael fiai Egyiptomból kiszabadultak, megmentésükre elfogyasztották a húsvéti bárányt. Így táplálkoznak Krisztus testével az ő követői is. Ahogy a megölt bárány vére az elveszés ellen megoltalmazta Izrael népét, úgy menti meg Krisztus vére követőit a bűn rabságából. Krisztus testét és vérét "fogyasztani" azt jelenti, hogy elfogadják őt személyes üdvözítőül. Ami a táplálék a testnek, az Jézus a léleknek. Krisztus élete és szavai táplálék, és élet a világnak.

   Szava által gyógyította meg a betegeket, támasztotta fel a halottakat, csillapította le a tengert. Igéje hatalommal bír. Ha látható jelenlétét nélkülözik majd tanítványai, megmarad számukra beszéde, tanításai - a Biblia. Mesterükhöz hasonlóan "élniük kell minden igével, amely Isten szájából származik" (Mt. 4:4). "A beszédek, amelyeket szólok néktek, lélek és élet" (Jn. 66:63) - e szavakat mondta akkor is, amikor az "élet kenyeréről" beszélt, sokak megbotránkozására. Ahogy a táplálékot más nem eheti meg helyettünk, úgy kell személyesen ezzel az igével "táplálkozni", hogy valóban részünkké váljon. Tanításait tanulmányozni, szeretetét elfogadni a legnagyobb élmények közé tartozik.

   E szertartás a keresztények közösségi összejövetelein a bűntől való megtisztulás - Krisztus által elrendelt kifejező cselekedete. A húsvéti bárány leölése Jézus kereszthalálát jelképezte évezredeken át. Valóban, húsvét napján, mikor levágták a bárányt, péntek délután ott volt a Golgotán az "igazi bárány" felfeszítve: Krisztus a kereszten. "A világ megalapítása előtt elrendelt áldozat" megvalósult (I. Pét. 1:20). Ez tartja a Biblia szerint életben a világot, és napi kenyerünket és italunkat is ennek köszönhetjük.

Jézus királyként vonul be Jeruzsálembe

A MEGIGÉRT PRÓFÉTA

Prófétát támasztok nekik atyjuk fiai közül, olyant mint te. Az én igéimet adom a szájába, ő

pedig elmond nekik mindent, amit én parancsolok. És ha valaki nem hallgat igéimre,

amelyeket az én nevemben mond, azt én felelősségre vonom.

—5 Mózes 18:18‐19

A zsidók a mai napig is azt gondolják, hogy ez a prófécia a Messiásra vonatkozik. Úgy, ahogy Mózes is egy közbenjáró volt, aki elvitte az Isten Igéjét az embereknek, ugyan így a megígért Próféta is Közbenjáró lenne, aki elviszi Isten Igéjét az embereknek. Mivel Isten végtelen és az ember véges lény, ezért van szükségünk közbenjáróra. Az embere képtelen megérteni és felfogni a végtelen Istent.

MIVEL ÉN BŰNÖS ÉS ROMLOTT VAGYOK, NEM KÖZELÍTHETEK EGY TELJESEN SZENT ÉS TISZTA ISTENHEZ. EZÉRT VAN SZÜKSÉGEM KÖZBENJÁRÓRA.

Ez az 5 Mózesben levő prófécia Jézus Krisztusban teljesedett be. Pál a Timóteushoz irt 1. levelében elmondja, hogy csak egy Isten van és csak egy közbenjáró Isten és ember között, aki pedig Jézus Krisztus. Ő kapcsolatban van Istennel, mert Ő maga is Isten. És megérinthet engem is, mivel emberré lett. Így most Őáltala én is elérhetek Istenhez.

Isten megtartotta ígéretét. Jézus Krisztus ez a közbenjáró Próféta. Ő a mi megvigasztalónk, és Ő az Ige, aki által életünk, erőnk, szeretetünk, megbocsátásunk, reménységünk és békességünk van.

Atyánk, köszönjük, hogy elküldted a Fiadat, hogy ez által megbocsátást

kaphassunk. Segíts, hogy a világosságban járhassunk, úgy, mint Jézus, aki a

Világosság, hogy közösségben lehessünk Veled.

AZ Ő NEVÉBEN IMÁDKOZUNK, ÁMEN