Aliansz imahét - Egyedül a Szentírás által: az Alap, amire építünk

„Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat, és így szólt nekik: „Így van megírva: a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül, és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve. Ti vagytok erre a tanúk.” (Lukács 24,45-48)

További igeszakasz: 2Timóteus 3,16

 Isten Igéjének a középpontjában Krisztus van és Ő az, aki kijelenti az Igét nekünk.

 Halálból való feltámadása után Jézus két tanítványával találkozik az Emmausba vezető úton. Jézus az Írásokból elmagyarázza nekik, hogy miért kellett a Messiásnak, szenvednie, meghalnia majd újból életre kelnie. Az egész Biblia tele van Jézusra mutató utalásokkal, melyek Krisztus eljöveteléről tanúskodnak, hitet ébresztve mindazokban, akik olvassák, ill. hallják.

 Könnyen megfeledkezünk arról, milyen nagy kiváltság is az, hogy saját anyanyelvünkön elérhető számunkra a Biblia. Hiszen sokan vannak még, akik számára a Biblia nem hozzáférhető, vagy nem tudják elolvasni. Amikor a Bibliát először fordítják le egy nyelvre, nagyon-nagy örömöt tud hozni a helyi embereknek! Törökországban tapasztaltam meg azt, hogyan tud egy másik nyelv új perspektívát nyitni Isten Igéjére, a másik kultúra képi világa által. A következő mondat egy bibliai igeszakasz török fordításának tükörfordítása: „Ma, ha az ő szavát halljátok, ne engedjétek, hogy bőrkeményedés nőjön a szíveteken!” (Zsid 3,15) Meglehetősen szemléletes leírás: hogy bőrkeményedés nőjön a szíveteken... Arra figyelmeztet minket, milyen veszélyes ha nem figyelünk a Bibia üzenetére és bezárjuk a szívünket Isten Igéje előtt. Óva int attól, hogy engedetlenek legyünk a Szentírásnak és lebecsüljünk bizonyos igeszakaszokat, azzal, hogy azok már nem számítanak és idejétmúltak egy modern társadalomban.

 Évekkel ezelőtt egy indiai teológus azt állította, hogy amióta megtanultuk, hogy hogyan olvassuk a Bibliát, elfelejtettük, hogyan figyeljünk oda Isten szavára. Azt mondta: „Amikor a Bibliát olvasom, a szemem mindig a Szentírás fölött van. Amikor azonban Isten szavára figyelek, akkor saját magamat az Ige alá kell helyeznem.” Bízhatunk Isten szavában. A Biblián alapuló igehirdetés hitet ébreszt, mert a hit hallásból van és a hallott dolgok megértéséből (ld.: Róm 10,17).

Imatémák:

Köszönjük:

 hogy a Biblia már olyan sok nyelvre le van fordítva

 azokat az igehirdetőket, akik Krisztust teszik üzenetük középpontjába és így hitet ébresztenek

 azokat a dicsőítő énekeket, amik bibliai igeverseken alapulnak

Kérünk bocsásd meg:

 hogy volt idő, amikor nem figyeltünk oda Isten szavára; amikor nem az Ige volt egyházunk alapja

Könyörgünk:

 azért, hogy a Bibliát egyre több nyelvre sikerüljön lefordítani

 azért, hogy Isten Igéje hirdettessen a gyülekezeteinkben és hogy odafigyeljenek rá a testvérek

 azért, hogy tanuljunk meg több igeverset fejből

Detlef Garbens, Sinsheim

Aliansz imahét - Egyedül Krisztus által – Az egyetlen út

„Jézus így válaszolt: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.” (János 14,6)

További igeszakasz: Zsidók 1,1-3

  A mennyei Atya úgy dönt, hogy – Fiában megtestesülve - lejön a Földre. Ez a Fiú, egy ártatlan, bűntelen ember, az egyetlen, aki vissza tudja hozni Teremtőjéhez a teremtett világot, amely elbukott. Saját vállára veszi a teremtett világ minden bűnét, azért, hogy meghaljon helyette. Helyettünk. Az Atya pedig elfogadja ezt az áldozatot és feltámasztja Fiát.

 Ha végignézünk az emberiség történelmén, nincs még egy felszabadító hadművelet, ami akár csak hasonló lenne ehhez. Mekkora áldozat! És ez az Atya, az Isten, most mindenkit arra hív, hogy higgyen Jézus Krisztusban. Isten az ő Fiának adott minden hatalmat. Krisztus az egyetlen út az Atyához és akik belé vetik a bizalmukat, azok részesedni fognak a megváltásban.

 Ez csak egy rövid összefoglalása egy teljességgel hihetetlen (vagy inkább mégis: hihető) történetnek! És ez valóban IGAZ. Krisztus megújít bennünket, hogy azzá az emberré válhassunk, akinek Isten eredetileg szánt minket. Új életet kaptunk, valódi, teljes ÉLETet, ami annyira reménnyel és örömmel-teli, hogy még a halált is le tudja győzni. Ha megnézzük azt az igeszakaszt, amiből mai igénket vettük, az utolsó vacsora eseményeit, látjuk, mennyire nem volt fogalmuk Jézus tanítványainak se arról, hogy miért is jött el Jézus erre a földre (ld.: Jn 13-14). Tamás nem sejtett semmit abból, hogy mire készül Jézus, Péter pedig túl sokat gondolt magáról, amikor azt képzelte, hogy majd ő képes lesz feláldozni életét Mesteréért. De Jézus türelemmel és bátorítással válaszol. Megerősíti beléje vetett bizalmukat és elmagyarázza nekik, hogy azért kell ezen az úton végigmennie, hogy „helyet készítsen” számukra. „Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is.” (ld.: Jn 14,2-3)

  Mi, keresztények, zarándokúton vagyunk, ami afelé a mennyei haza felé vezet, amiről Jézus beszél itt. Gyakran – ugyanúgy, ahogy ezek a tanítványok – levesszük tekintetünket az előttünk álló útról, s emiatt meg kell állnunk, elbizonytalanodunk. De azért nem kell, hogy elveszítsük a hitünket. Egy dologban biztosak lehetünk: ott megy előttünk valaki és mutatja nekünk az utat. Hála Istennek, nem nekünk kell a saját utunkat kijelölnünk! Krisztust követve, Vele, Benne járjuk azt az utat, ami egyenesen Atyánkhoz, mennyei hazánkba vezet. Jézus biztosít minket afelől, hogy ő bevisz minket oda. Ezért mai imádságunk fő témája az Isten Fia. Ünnepeljük őt együtt, mint olyan útitársak, akik ugyanazon az úton haladunk!

Imatémák:

„Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt: mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult; megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké; és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.” (Fil 2,5-11)

Köszönjük:

 megmentő szolgálatodat. Istenünk, te Krisztuson keresztül megbékéltetted a világot önmagaddal (ld.: 2 Kor 5,19)

 hogy Jézus végigment azon az úton, mely a kereszthez vezetett, és hogy már

előkészítette számunkra a mennybe vezető utat.

Kérünk bocsásd meg:

  hogy újra meg újra saját magunkat tesszük életünkben az első helyre

 hogy nem mindig vagyunk tudatában annak a ténynek, hogy Jézus az egyetlen út az Atyához

 hogy nem szeretjük keresztény testvéreinket, s így nem látszik meg rajtunk, hogy Jézus tanítványai vagyunk (ld. Jn 13,35)

Könyörgünk:

 azokért, akik tévúton járva keresik az üdvösségüket (vallás, ezoterikus dolgok, ...), hogy megtalálják Krisztust

  azért, hogy mi, keresztények, soha ne forduljunk el Krisztus szeretetétől

 azért, hogy segítsünk útitársainknak az Atyához vezető úton és hogy nagyra értékeljük őket

Christoph Grötzinger, Salzburg, az Osztrák Evangéliumi Aliansz főtitkára

BÚÉK! - Happy New Year!

Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában

Lukács Evangyélioma 2. rész

  1. És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék. 
  2. Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó. 
  3. Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába. 
  4. Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába,a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt; 
  5. Hogy beirattassék Máriával, a ki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala. 
  6. És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai. 
  7. És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál. 
  8. Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett. 
  9. És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének. 
  10. És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen: 
  11. Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. 

  12. Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban. 
  13. És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, a kik az Istent dícsérik és ezt mondják vala: 
  14. Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat! 
  15. És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlök a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, a melyet az Úr megjelentett nékünk. 
  16. Elmenének azért sietséggel, és megtalálák Máriát és Józsefet, és a kis gyermeket, ki a jászolban fekszik vala. 
  17. És ezt látván, elhirdeték, a mi nékik a gyermek felől mondatott vala. 
  18. És mindenek, a kik hallák, elcsodálkozának azokon, a miket a pásztorok nékik mondottak. 
  19. Mária pedig mind ez ígéket megtartja, és szívében forgatja vala. 
  20. A pásztorok pedig visszatérének, dicsőítvén és dícsérvén az Istent mind azok felől, a miket hallottak és láttak, a mint nékik megmondatott. 

Advent 4 - 2016

A negyedik adventi gyertya jelentése

Amikor pedig a negyedik gyertya lángja is felragyog, eszünkbe juthat a napkeleti bölcseket vezető betlehemi csillag ragyogása.

Ha tehát már mindegyik gyertya ég, ez azt jelenti, hogy elérkezett a karácsony: boldogan ünnepelhetjük Jézus Krisztus születését, a nekünk adott végtelen Szeretetet.

Advent 3 - 2016

A harmadik adventi gyertya jelentése

A harmadik héten, amikor felgyulladnak immár három gyertya lángjai, arra a világosságra gondolhatunk, ami a pásztorokat is megvilágította. Eljött a világ világossága, és a sötétségből szabadulást hozott mindannyiunknak.

Advent 2 - 2016

A második adventi gyertya jelentése

A második gyertya arra emlékeztet minket, ahogy az angyal hírül adta Máriának, majd Józsefnek is az örömhírt, hogy ők nevelhetik fel Isten Fiát, Jézust.

Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az õ markába? Kicsoda kötötte a vizet az õ köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod? Péld 30:4 (KAR)