Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened az Úr, már negyven esztendeje
a pusztában, hogy megsanyargatva és próbára téve téged megtudja, mi van a te
szívedben: megtartod‐e parancsolatait vagy sem? Sanyargatott és éheztetett, de
azután mannával táplált… Ruhád nem szakadt le rólad, lábad sem dagadt meg ezalatt
a negyven év alatt. Megértheted ebből, hogy úgy fegyelmez téged Istened, az Úr,
ahogyan ember fegyelmezi a fiát.
—5 Mózes 8:2‐3
Ezek az utolsó utasítások azelőtt, hogy az izraeliek bementek volna az Ígéret Földjére. Mózes emlékezteti őket, hogy Isten megengedett egy kellemetlen próbatételt azért, hogy megtanítsa őket három dologra.
Először Isten azt akarta, hogy lássák, hogy mi van a szívükben. Amikor próbatétel alá veti őket, akkor engedelmeskednek‐e Neki? Bíznak‐e Benne? Dicsőítik‐e Őt?
ISTEN AZÉRT HASZNÁLJA A PRÓBATÉTELEKET, HOGY MEGMUTASSA NEKÜNK A SZÍVÜNKET, HOGY MEGTISZTULHASSUNK ÉS HOGY UTÁNA AZ ÁLDÁS FÖLDJÉRE KERÜLHESSÜNK—FIZIKAILAG ÉS LELKILEG IS.
Másodszor, az izraelieknek meg kellett tudják, hogy az élet több egy fizikai megtapasztalásnál. Isten azt szeretné, hogy a lelki síkon éljünk, Lélekben járva, és a Lélek által irányítva.
Harmadszor, tudniuk kellett, hogy Isten azért fegyelmez minket, hogy megmentsen azoktól a dolgoktól, amik elpusztítanának minket.
Isten ma is ugyanúgy használja a próbatételeket. Nehézségeket használ, hogy megmutassa a szívünket, hogy megtisztuljunk, és hogy utána az áldás helyére kerülhessünk.
Atyánk, mutasd meg, hogy mi van a szívünkben, hogy azt letehessük a kereszt elé.
ÁMEN.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése