2014. augusztus 16., szombat

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

De nem egy év alatt űzöm ki előled, hogy ne legyen pusztává a föld, és ne
szaporodjék el károdra a mezei vad. Lépésről lépésre űzöm ki előled…
—2 Mózes 23:29‐30



Az Izraeliek egy félelmetes ellenséggel néztek szembe. Mi is ellenséggel nézünk szembe minden nap, mert harcolnunk kell a testünk ellen. A testnek komoly erődítményei vannak az életünkben - olyan erődítmények, amelyek nagy falakkal vannak körülvéve. Óriások élnek a földünkön. De Isten azt szeretné, hogy bemenjünk az ígéret földjére, és vegyük birtokba az Ő ígéreteit. Azt szeretné, hogy egy áldott és győztes életet éljünk. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, harcolnunk kell a testünk ellen.

Hogyan? Úgy tanulhatunk meg harcolni a testünk ellen, ha követjük azokat az alapelveket, amelyeket Isten adott Izraelnek. Vegyük észre, hogy nem egyetlen év alatt adta meg Izraelnek a győzelmet. Ehelyett ők lépésről lépésre győzték el az ellenségeiket.



ISTEN NEM FOGJA NEKED MEGADNI A TESTED FÖLÖTTI A GYŐZELMET EGYETLEN ÉV ALATT. A SIKERNEK NINCSENEK RÖVIDEBB ÚTJAI—EZ EGY ÉLETEN ÁT TARTÓ CSATA.



Amíg ebben a testben élsz, végig zavarni fognak a test dolgai. Isten nem mutatja meg nekünk előre az egész csatát, mert tudja, hogy az el fog kedvteleníteni minket. Ezért egyszerre csak egy területet mutat meg nekünk.

Ugyanúgy ahogy Izrael sem foglalta el sosem azt a területet teljesen, amit Isten megígért nekik, úgy mi sem fogunk teljes győzelmet aratni a testünk fölött, egészen addig, amíg ott nem állunk az Ő trónja előtt. De örülhetünk annak a területnek, amit már elfoglaltunk, és megnyugodhatunk annak a tudatában, hogy Ő folytatni fogja a munkáját—lépésről lépésre.



Uram, segíts nekünk, hogy ne legyünk megelégedve azzal, hogy csak egy részét
foglaltuk el a földnek, hanem segíts, hogy addig haladjunk tovább, amíg
átvettük mindazt, amit Te megígértél.

ÁMEN.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése