NEM EGY TÁVOLI ISTEN

Izrael fiai között fogok lakni, és Istenük leszek. És megtudják, hogy én, az Úr

vagyok az Istenük...

—2 Mózes 29:45‐46

Hol lakik Isten?

Lehet, hogy azt mondod, hogy Ő az univerzumban lakik, de amikor az univerzumról kezdesz beszélni, valami olyan hatalmasat és távolit próbálsz leírni, hogy emiatt Isten is nagyon távolinak tűnhet.

De Isten nincsen távol és nem zárkózik el tőlünk. Pál azt mondta, hogy nekünk Istenre nem úgy kell tekintsünk, mint ha messze lenne valahol fent a menybe, ahol nem érhetjük Őt el. Az igazság az, hogy Ő annyira közel van, mint az ajkunk. „Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta Őt a halálból, akkor üdvözülhetsz.” (Pál levele a rómaiakhoz 10:9).

Isten nagyon közel van. Ő körbevesz minket. És az Ige azt mondja, hogy közel volt a népéhez, Izraelhez is. A szent sátort a tábor közepére kellett helyezni, és a törzsek körülötte kellett táborozzanak. Minden reggel legelőször a reggeli áldozat füstjét pillantották meg—és eszükbe jutott, hogy Isten az Ő népe között él.

ISTEN AZT SZERETNÉ, HOGY TUDJAD, HOGY Ő ELÉG KÖZEL VAN AHHOZ, HOGY BÁRMIKOR ELÉRD ŐT, ÉS KÖZÖSSÉGBEN LEHESS VELE.

Mindegy, hogy milyen helyzetben vagy, hogy milyen problémád van, Ő mindig közel van. Ma is elérheted, és imádkozhatsz Istenhez. És az ima által meggyógyulhatsz, segítséget kaphatsz és megerősödhetsz.

Atyánk, köszönjük, hogy te egy olyan Isten, vagy aki közel van hozzánk. Mutasd

meg Magad az életünkben, Uram, hogy megteljünk a Te végtelen kegyelmeddel

és szereteteddel.

ÁMEN.

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

De nem egy év alatt űzöm ki előled, hogy ne legyen pusztává a föld, és ne

szaporodjék el károdra a mezei vad. Lépésről lépésre űzöm ki előled…

—2 Mózes 23:29‐30

Az Izraeliek egy félelmetes ellenséggel néztek szembe. Mi is ellenséggel nézünk szembe minden nap, mert harcolnunk kell a testünk ellen. A testnek komoly erődítményei vannak az életünkben - olyan erődítmények, amelyek nagy falakkal vannak körülvéve. Óriások élnek a földünkön. De Isten azt szeretné, hogy bemenjünk az ígéret földjére, és vegyük birtokba az Ő ígéreteit. Azt szeretné, hogy egy áldott és győztes életet éljünk. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, harcolnunk kell a testünk ellen.

Hogyan? Úgy tanulhatunk meg harcolni a testünk ellen, ha követjük azokat az alapelveket, amelyeket Isten adott Izraelnek. Vegyük észre, hogy nem egyetlen év alatt adta meg Izraelnek a győzelmet. Ehelyett ők lépésről lépésre győzték el az ellenségeiket.

ISTEN NEM FOGJA NEKED MEGADNI A TESTED FÖLÖTTI A GYŐZELMET EGYETLEN ÉV ALATT. A SIKERNEK NINCSENEK RÖVIDEBB ÚTJAI—EZ EGY ÉLETEN ÁT TARTÓ CSATA.

Amíg ebben a testben élsz, végig zavarni fognak a test dolgai. Isten nem mutatja meg nekünk előre az egész csatát, mert tudja, hogy az el fog kedvteleníteni minket. Ezért egyszerre csak egy területet mutat meg nekünk.

Ugyanúgy ahogy Izrael sem foglalta el sosem azt a területet teljesen, amit Isten megígért nekik, úgy mi sem fogunk teljes győzelmet aratni a testünk fölött, egészen addig, amíg ott nem állunk az Ő trónja előtt. De örülhetünk annak a területnek, amit már elfoglaltunk, és megnyugodhatunk annak a tudatában, hogy Ő folytatni fogja a munkáját—lépésről lépésre.

Uram, segíts nekünk, hogy ne legyünk megelégedve azzal, hogy csak egy részét

foglaltuk el a földnek, hanem segíts, hogy addig haladjunk tovább, amíg

átvettük mindazt, amit Te megígértél.

ÁMEN.

Mindig bocsáss meg...

SASOK SZÁRNYAIN

Így szólj Jákob házához, és ezt hirdesd Izrael fiainak: Ti láttátok mit

cselekedtem Egyiptommal, hogyan hordoztalak benneteket sasszárnyakon,

és hogyan hoztalak ide benneteket. Most azért, ha engedelmesen hallgattok

szavamra, és megtartjátok szövetségemet, akkor ti lesztek az Én tulajdonom

valamennyi nép közül, bár enyém az egész föld. Papok királysága, és szent

nép lesztek.

—2 Mózes 19:3‐6

A sasok magas sziklafalakra építik a fészküket. Amikor eljön az ideje, hogy a kis sasok meg tanuljanak repülni, akkor az anya sas a fészek fölé repül, suhogtatja a szárnyait, és kilöki a fiatal sas fiókát a fészekből. A sas fióka pedig elkezd pörögve forogva lefelé zuhanni a sziklák irányába. Amikor már azt gondolnád, hogy szegény kis sas fióka el fog pusztulni, akkor az anya sas alázuhan, felveszi a szárnyaira, és visszaviszi a fészekbe. Az első leckének vége. De a leckét újra meg újra megismételik egészen addig, amíg a sas fióka megtanul repülni.

Mi nagyon kényelmesen és biztonságosan érezzük magunkat a fészekben. Nem szeretjük azt, ha Isten kilök minket, és mi meg elkezdünk zuhanni. Azt gondoljuk: „Most végem van.”

DE AKKOR ISTEN FELEMEL MINKET ÉS MEGMUTATJA HŰSÉGÉT.

Isten kimentett minket a test szerinti élet nyomorúságból. Sasszárnyaira helyezett, Magához vitt, és saját fontos kincseivé tett minket.

Atyánk, mennyire hálásak vagyunk, hogy mi a te gyermekeid vagyunk, hogy te

sasok szárnyára tettél minket, és Magadhoz hoztál. Mi a Te fontos kincseid

akarunk lenni, és munkálkodni szeretnénk a Te dicsőségedre.

ÁMEN.