Bár hívők vagyunk, olyankor, amikor gondjaink vannak, azt szoktuk gondolni, hogy Isten épp leszámol velünk, hogy most aztán jól bosszút áll rajtunk.
Hasonló történet szól egy fiatalemberről, aki elindult fel, egy hegyi tóhoz kocsival. Aztán út közben elkezdett hullani a hó, így kiszállt a kocsiból, hogy a kerekekre felszerelje a hóláncot. Amíg ezzel foglalatoskodott, közeledett egy másik autó is. A srác rémülten nézte végig, ahogy a másik kocsi az övébe csapódott, és egy sziklához préselte. Gyalog folytatta az útját a hegyre – a hóban, havas esőben egyre jobban átfázva. Majd ahogy végre felért és bekanyarodott, meglátta, hogy a faháza leégett. Ekkor fejét a falba veregetve kiszakadt belőle a kérdés, „Istenem, miért pont én?”. Az ég erre megnyílt és egy hang hallatszott, „Mert vannak emberek, akik egyszerűen az agyamra mennek.”
Lehet, hogy úgy érzed, Isten valahogy így viszonyul hozzád. Úgy gondolod, hogy Isten épp leszid téged, amikor problémáid vannak. De a Biblia úgy írja, „Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat önmagamért, és vétkeidre többé nem emlékezem.” (Ézs. 43:25) Isten nem forral bosszút. Hogyha elfogadtad Jézust Megváltódnak, már nincs ítélet azok ellen, akik Krisztusban vannak. A hibáidat nem emlegeti fel, hanem eltörli őket. A bűneiddel nem játszadozik, hanem elengedi azokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése