OKTÓBER 31. – A REFORMÁCIÓ EMLÉKNAPJA

Luther Márton (Martin Luther) a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német ágostonrendi szerzetes 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt téziseit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. Luther téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette. Ezt követően Luther III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget. Nézetei hosszas harcok árán utat törtek és az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a nála is radikálisabb, Kálvin János (Jean Calvin), genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja. A történelemi protestáns felekezetek A REFORMÁCIÓ EMLÉKNAPJÁN emlékeznek meg az ellenreformáció áldozatairól, köztük a gályarabnak eladott prédikátorokról.

ISTEN ÉRTÜNK VAN

Amikor Józsué Jerikónál volt, föltekintett, és látta, hogy egy férfi áll előtte,

kivont karddal a kezében. És odament hozzá Józsué, és megkérdezte tőle: Közénk

tartozol, vagy ellenségeinkhez? Az pedig így felelt: Nem, hanem én az Úr

seregének a vezére vagyok. Most jöttem. Ekkor Józsué arccal a földre borult

előtte…

—Józsué könyve 5:13‐14

Józsué terhe nagy és félelmetes volt. Isten az egész nép vezetésének felelősségét ráhelyezte. Miközben Jerikó fölött állt—és valószínű, hogy stratégiai terven gondolkozott, hogy hogyan ostromolják meg a falakat—látott egy embert kivont karddal a kezében. Józsué megkérdezi, „Te velünk vagy, vagy az ellenségeinkkel?”

Ahogy meghallotta, hogy ez az ember Istentől van, elkezdte imádni Őt. Emiatt tudhatjuk, hogy ez a vezér nem más, mint Jézus Krisztus. Egy angyal nem fogadta volna el, hogy leboruljon előtte.

Sok idő kellett ahhoz, hogy felismerjem, hogy Isten nem az ellenségeimmel van, hanem velem. Régen úgy képzeltem, hogy Isten csak arra vár, hogy hibázzak, hogy megbüntethessen. Azt hittem, hogy meg fog büntetni, mert nem mindig viselkedtem úgy, ahogy kellett volna.

AMIKOR IGAZÁN TALÁLKOZOL ISTENNEL, AKKOR TUDATOSODIK BENNED, HOGY

ISTEN VELED VAN.

Ahogyan Pál mondta, „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” (A Rómaiakhoz írt levél 8:31). Ha Isten a mi oldalunkon áll, akkor hogyan veszíthetnénk?

Atyánk, köszönjük, hogy biztosítasz minket arról, hogy Te a mi oldalunkon állsz.

Uram, a te nevedben szembenézünk a problémáinkkal. A Te nevedben megyünk,

hogy elfoglaljuk azokat a területeket, amiket ígértél nekünk.

ÁMEN.

A HOLNAP BIZONYTALANSÁGA

Józsué ezt monda a népnek: Szenteljétek meg magatokat, mert holnap

csodákat tesz köztetek az Úr.

—Józsué könyve 3:5

A pusztai út már az Izraeliek háta mögött volt, és most egy teljesen új megtapasztalás következett az Úrral. Negyvenévnyi vándorlás sokat megtanított nekik önmagukról és Istenről. De most egy bizonytalan jövővel néznek szembe.

Az ismeretlen, még nem tapasztalt út sokszor félelmet okoz az ember számára. Lehet, hogy egy új állásom lesz—vajon képes leszek‐e helyt állni? Vajon mit hoz a holnap?

Józsué odaállt az emberek elé, és bátorította őket a következő szavakkal, „Szenteljétek meg magatokat, mert holnap csodákat tesz köztetek az Úr.” És ezt kell nekem is a fejemben tartanom. „Holnap az Úr...” Látod, Isten már előttem jár. Isten már ott van.

Annak ellenére, hogy a jövővel kapcsolatban sok a bizonytalanság, vannak bizonyosságaink is—azok, amik tegnap történtek. A múlt bizonyosságot ad a jövővel kapcsolatban. Isten múltbeli szabadítása előre vetíti Isten jövőbeli szabadítását.

ANNAK ELLENÉRE, HOGY A JÖVŐ BIZONYTALAN, ISTEN BIZONYOSSÁGÁVAL

NÉZHETÜNK VELE SZEMBE.

Isten nem fog elhagyni. Ő sosem fog téged elengedni. Az az Isten, aki végigvitt téged a pusztán, egészen addig fog vezetni, amíg elfoglalod az egész földet, és birtokba veszed az ígéreteket.

Atyánk, köszönjük azt a reménységet, amely a múltbeli hűségedből ered. Hadd

találhassunk biztonságot és békességet Jézusban, aki megígérte nekünk, hogy

sohasem hagy el, és soha sem hagy cserben minket.

AZ Ő NEVÉBEN IMÁDKOZUNK, ÁMEN.