Születésnapi interjú

Az Úr Jézus születésnapjának a megünnepléséről földi élete idejében (33 év) nem olvasunk a Bibliában. Mint emléknap, később sincs feljegyezve.

Mi, földi teremtmények általában annál inkább ünnepeltetjük magunkat évről évre, születésnapunkra emlékezve. E nap körül sok a tervezés, szervezés, meghívás, ajándékozás. És végül a kérdések: „Milyen volt? Hogy sikerült? Tetszett-e? ” Több mint 2000 éve ünnepeljük az Ur Jézus születésnapját mindenütt a földkerekségen különböző módon: népek, kultúrák, szokások, hagyományok szerint.

Most kérdezzük meg az ünnepeltet!

-     Úr Jézus, meg vagy elégedve születésnapod ünneplésével? Tetszenek-e ezek az ünnepek?

-    Röviden Ézsaiás próféta szavaival válaszolhatok: „Ez a nép csak ajkával tisztel engem, a szíve azonban távol van tőlem. De hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai” (Mt 15,8-9; Ézs 29,13).

-      Miért? Úr Jézus, hogy érted ezt?

-„Én világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz énbennem, ne maradjon a sötétségben" (Jn 12,46). Mégis, a születésem után sokan a sötétséget választatták. Az első századokban a népek továbbra is pogány isteneket imádtak, misztikus vallásokat, kultuszokat gyakoroltak. Ez nem kevés veszélyt jelentett az első keresztyén gyülekezeteknek: keveredést, összeolvadást a pogány kultúrákkal. Minden történelmi korszaknak megvan a jellegzetes, sötét árnya. Csak két példát említek. Még születésem előtt az 5. században Mithrász, óperzsa istenség - a világosság és a jóság istenének segítője, aki később maga lett a napisten - egy új vallást terjesztett el egész Kis-Ázsia, majd a Római Birodalom területén: a Mithrász kultuszt. Születésem után, a 3. században ez a vallás elérte a csúcspontját. Mithrászt messiásként tisztelték, aki mint napisten, győzni fog a gonosz hatalmak felett. December 25-én ünnepelték a születésnapját. Később ezt jelölték ki az én Földre jövetelem napjának is, vagyis karácsonynak.

... ez. lenne az én születésnapom?

A földkerekségen más irányba tekintve, szintén sötétséget találtam. A névleges kereszténység sokat átvett az egyiptomi, a babiloni és az ó germán pogányságból Például a fák és oszlopuk imádatát, amelyet a fenyőfák díszítésével vittek tovább. Az ősi Wotan főistenből nagyszakállú télapókat kel tettek életre, akik az emberek között ajándékokat tisztogatnak. A Skandináviában élő germánok december 25-én tarják a fény ünnepét (Lucia). A reggel felkelő legyőzhetetlen Napot ünnepük, és tisztelik a fenyőfát, a Yul fát, mint jelképet, az ősnemzést, az istenek emberré léteiét.

    ... ez lenne az én születésnapom?

-   Ó, Úr Jézus, igen messze visszanéztél az időben. Azóta sokat változott a világ. Milyen a keresztyénség ma, hogyan ünnepelnek Téged?

-    Hát igen, az utóbbi időben modern bálványimádással találkoztam. Bekopogtam néhány ún. keresztyén házba, azután bemutatkoztam, hadd lássam, ismerik-e azt, akit évről évre ünnepelnek.

     Az 1. háznál:

     -   „Én vagyok a világ világossága, aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága” (Jn 8,12).

-    Halljátok, itt egy vak ember, nem látja, hogy fényben tündököl a ház, gyertyák lángolnak, fényszórók ragyognak, díszek csillognak - és ő akar világítani... Szegény ember, eredj, keress máshol munkát magadnak. (Szíveinket, gondolatainkat ugyan ki ismeri, az maradhat sötétségben.)

-    ... és becsukták az ajtót előttem, nem ismernek...

    A 2. háznál:

-     „Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha” (Jn 6,35).

-    Ugyan, kedves pékmester, karácsonykor kalácsot sütünk, meg bejglit, tortákat, kenyeret nem kérünk...

-    ... és becsukták az ajtót előttem, nem ismernek...

    A 3. háznál:

    -    „Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéi­met, és az enyéim ismernek engem” (Jn 10,14).

-    Ha te jó pásztor vagy, keressél juhokat, bárányokat, gyülekezetét magadnak. Mi egy nagy csa­lád vagyunk, és mi magunk akarunk ünnepelni.

-    ... és becsukták az ajtót előttem, nem ismernek...

    A 4. háznál:

    -       „Én vagyok az út..." (Jn 14,6).

    Halljátok? Jött valaki az utazási irodától, de  mi télen nem kelünk útra, itthon ünnepelünk.

-   ... és becsukták előttem az ajtót, nem ismernek...

    Az 5. háznál:

- „Én vagyok az igazság...” (Jn 14,6).

- Halljátok? Egy ügyvéd ajánlja magát, de nekünk nincs peres ügyünk. (Egy kis csalás, veszekedés, hazugság nélkül pedig nem lehet megélni.)

... és becsukták az. ajtót előttem, nem ismernek..

    A 6. háznál:

.... én vagyok az élet... ” (Jn 14,6).

   Szegény vándor! Látod mi az élet? Evés, ivás, élvezet, szórakozás, ünnepeken ezekből minél többet! Eredj innen, keress magadhoz való embereket!

. és becsukták az ajtót előttem, nem ismernek

...ez lenne az én születésnapom?

  Az emberek terveznek, szerveznek, rohannak, vásárolnak, csomagolnak, ajándékoznak, díszítenek sütnek, főznek, esznek, isznak... Ünnepelnek igazi békesség és szeretet nélkül... De nem ismerik az ünnepeltet!

   Megértettük csalódásaidat, Úr Jézus, mondd, milyen születésnapot akarsz, magadnak?

„Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorátok, ő pedig énvelem” (Jel 3.20).

„ Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük” (Mt 18,20).

„... aki énbennem marad, és én Őbenne, az terem sok gyümölcsöt... Hu megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek.... Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben" (Jn 15,5-9).

   Ez az én születésnapom!

Köszönjük a válaszokat, Úr Jézus, megértettük. Tudjuk, hogy az Atya küldött téged, de sokan szeretnék azt is tudni, hogy milyen az Atya?

-      „Aki engem lát, látja az Atyát” (Jn 1-1,9).

„Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az Ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét,

telve kegyelemmel és igazsággal’’ (Jn 1,14).