De a közöttük levő gyülevész nép telhetetlen volt kívánságában, ezért Izrael
fiai újra siránkozni kezdtek, és ezt mondták: Ki tart jól bennünket hússal?
—4 Mózes 11:4
A keverék nép, akik Izrael fiaival együtt jöttek ki Egyiptomból, elkezdtek sóvárogni a régi életre.
Isten nem örült annak, hogy sóvárogva áhítoztak vissza Egyiptomba. De annak ellenére, hogy Isten ellen morgolódtak, Ő mégis gondoskodott róluk.
„De a hús még foguk között volt, és meg sem rágták, amikor az Úr haragra gerjedt a népe ellen és megverte az Úr a népet igen nagy csapással. És elnevezték azt a helyet Kibrot‐taavának [ami azt jelenti sóvárgás sírja]: mert ott temették el a mohó népet.” (11:33‐34)
Lehet, hogy annyira éhesek voltak, hogy rágás nélkül nyelték le a húst, a csontok keresztbe álltak a torkukban, és emiatt megfulladtak. De az is lehet, hogy mivel több mint egy évig csak mannát ettek, a szervezetük nem tudott ilyen hirtelen alkalmazkodni a sok húshoz, és addig zabáltak, amíg teletömték magukat, és felpuffadtak. Bármi is volt, a sóvárgásuk megölte őket.
ISTEN AZT SZERETNÉ, HOGY GYŐZEDELMESKEDJÜNK A TEST FELETT, ÉS EZ A GYŐZELEM CSAK AKKOR LEHETSÉGES, HA MI A LÉLEK SZERINT ÉLÜNK.
Pál azt mondta: „Mert a test kívánsága a Lélek ellen tör, a Léleké pedig a test ellen” (Pál levele a galatákhoz 5:17). A testnek való engedelmesség lelki szenvedést okoz. Istennek sosem állt szándékában, hogy mi testünk kívánságainak rabjai legyünk.
Atyánk, látjuk a test pusztító erejét. Segíts nekünk, hogy bölcs döntéseket
hozzunk, és éljünk Lélek szerinti életet.
ÁMEN.
